Új eljárást rendel el a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának fejlesztésére, miután az építkezés becsült költsége mintegy 10 százalékkal megemelkedett. A Soroksár és Kelebia között vasútvonal fejlesztésének költsége 2018 májusában 578 milliárd forint volt,
Ennek következtében az építkezés nem kezdődik el jövőre, hanem várhatóan 2020-ban.
A kormány arra hivatkozva fejlesztené a vasútvonalat, hogy a Kínából Európába szánt és a görögországi Pireusz kikötőjébe hajón érkező árukat a Belgrád-Budapest vasútvonal érintésével szállítsák. Enyhén szólva is vitás, hogy mennyiben lehet számítani a beruházás megtérülésére, minden esetre nem kis külpolitikai bonyodalmat okozott már, hogy az EU szerint gyarmatosításra törekvő Kína felé elköteleződött az Orbán-kormány.
Szakértők szerint azonban ez téves kiindulási pont volt, mert Kína kapujára több európai jelentkező is akad, például olyan nagy kikötők, mint Hamburg, Rotterdam, de akár Rijeka, vagy Koper is. A Népszavának nyilatkozó szakértő azt is megjegyezte, hogy Magyarország legföljebb a közép-európai régió logisztikai elosztó központja lehet, mert a hazai, illetve a nyugat-európai vasútvonalak áteresztő képessége korlátozza a forgalomnövekedést. Márpedig ha a Belgrád-Budapest vonalon érkező szállítmányok várakozásra kényszerülnek az az előny sem valósul meg, amire a magyar kormány szintén hivatkozott, hogy gyorsabban jutnak el Pireuszból a kínai termékek az európai piacokra.
Az sem közömbös, hogy a Paks 2 és a Belgrád-Budapest vonal törlesztése időben egybecsúszik és a magyar adófizetőknek két, a szakemberek szerint fölösleges óriásberuházás terheit kell fizetniük. A Kelebia-Soroksár szakasz személy- és teherszállítási kapacitása csekély például a Szeged-Budapest vonalhoz képest, és ha már fejleszteni akar a kormány, akkor inkább azt a szakaszt kellene. Miközben több százmilliárdot akar költeni a kabinet hitelből egy valószínűleg soha meg nem térülő fejlesztésre, lassan romhalmazzá válnak a budapesti főpályaudvarok, a Keleti, a Nyugati és a Déli is.
