Kövér László az Országgyűlés mellett a KNEB-nek is elnöke. A rövidítés nem az 1989-ben megszüntetett Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hanem a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnevezést takarja. Ennek a testületnek a jóváhagyása szükséges a „kiemelt nemzeti emlékhelyek” területén tervezett építési tevékenységhez, így ahhoz is, hogy elvigyék Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől.
Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója nyáron azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Vértanúk terén újra fel kellene állítani a Nemzeti Vértanúk emlékművét, amelyet a „vörösterror” áldozatainak emlékére avattak 1934-ben. Szakály szerint Nagy Imrének is „jól látogatható közterületen, Budapesten” kellene maradnia. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója később bejelentette, hogy Nagy Imre szobra a Jászai Mari térre kerülhet. Szakály és Wachsler egyaránt tagja a KNEB-nek.
„A KNEB napirendjén még nem szerepelt a szobor áthelyezésének kérdése” – tájékoztatta lapunkat Kövér László. A házelnök közölte, hogy 2018. június 11-én, a Heti TV-ben vele készült interjúban már kifejtette véleményét, ami azóta sem változott.
A hivatkozott műsorban Kövér arról beszélt, hogy „nem szeretem Nagy Imrét, viszont tisztelem, amiért mártírhalálával megváltotta saját korábbi bűneit”. Kommunista múltja ellenére jó hazafiként kell emlékeznünk rá. Ami a szobrát illeti: a házelnök szerint „jó szándékkal és tényleg nem a balhét keresve” olyan megoldást kell találni, hogy másik méltó helyet kaphasson, „semmivel sem kevésbé méltó helyet, mint ahol most van”.
A Nagy Imre-szobor felállításának költségeit jórészt az időközben elhunyt Demján Sándor magánadománya fedezte. Azt is megkérdeztük Kövér Lászlótól, egyeztetett-e (tervezi-e, hogy egyeztet) Demján Sándor özvegyével, de a házelnök erre nem reagált.
A Vértanúk terén lévő emlékmű eltávolítása ellen – baloldali ellenzéki pártokon kívül – a Nagy Imre Társaság és a kivégzett miniszterelnök leszármazottai is tiltakoztak.
