Eszerint Magyarországon 2015-ben a férfiak átlagosan 59, a nők 60 egészséges életévre számíthattak, melyet a férfiak esetében átlagosan 12,8, a nők esetében pedig 19 nem egészséges életév követett. Boros Julianna és Kovács Katalin egészségi állapotra vonatkozó tanulmánya szerint ráadásul a krónikus, nem fertőző betegségek előfordulása kiemelkedően magas a felnőtt magyar lakosság körében – írja a Vasárnapi Hírek.
Egy 2014-es adat alapján a 15 évesnél idősebbek 45 százalékának volt éppen valamilyen, legalább fél éve tartó betegsége, míg a 65 évnél idősebbek esetében ez már 80 százalék. A felnőtt lakosság harmada küzd például magas vérnyomással. Ez pedig jelentős szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, ami hazánkban vezető halálok.
Iszunk, szívunk
Az egészséget különösen veszélyeztető tényezők közül a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a táplálkozást szemügyre véve a kutatók megállapították, hogy a dohányzás 2000 és 2014 között enyhén mérséklődött a fiatalabb korosztályokban, ugyanakkor emelkedett a 65 év felettiek körében. Hazánk továbbra is a „dohányzó” országok közé tartozik Európában. Hiába emelkednek tehát az árak vagy raknak egyre visszataszítóbb képeket és üzeneteket a cigisdobozokra, ez nem tántorítja el a nikotinfüggőket. Pedig 2000 és 2014 között ez hazánkban 370 ezer ember halálához járult hozzá. A dohányzás ugyanis köztudottan számos daganatos, szív- és érrendszeri, illetv és légzőszervi betegség kialakulásában játszhat szerepet.
Az alkoholfogyasztással kapcsolatban sincs okunk a büszkeségre, ugyanis bár 2010-ig csökkent ennek mértéke, azóta stagnál. A nők 1,4, míg a férfiak 9,9 százaléka tartozott a nagy ivók közé 2014-ben. Az alkohol közvetett módon is hozzájárulhat a halálozásokhoz. Magyarországon 2016-ban 1592 személyi sérüléses közúti balesetben játszott szerepet.
Elhízott ország
Kiderült az is: a megfelelő, egészséges táplálkozásra sem figyelnek kellően a magyarok, a túlzásba vitt cukor- és zsírbevitelnek pedig megvan az eredménye. A 15 évnél idősebbek között a nők közel fele, míg a férfiak legalább 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon. Nemzetközi összehasonlításban is rosszul állunk, a magyar férfiakat csak a máltaiak előzik meg, ha az elhízottak arányáról van szó, míg a nők a 8. helyet foglalják el a rangsorban az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint. Az elhízás már gyermekkorban is komoly problémát jelent, hiszen az iskolaorvosi vizsgálatok alapján minden 9. gyermeket elhízottnak találtak.
A helyzetet a chipsadóval és a menzareformmal igyekszik javítani a kormány, azonban ez utóbbi mit sem ér, ha ehetetlen ételek kerülnek a gyerekek elé. Ők így inkább az otthonról vitt ételeket eszik, vagy – ami rosszabb – a büfében vásárolt cukros, egészségtelen ételek felé fordulnak. Gyakran a szülők sem figyelnek kellően a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásra, ennek egyik oka az lehet, hogy sok háztartásban ezt nem engedhetik meg maguknak a családok.
Előfordul az is, hogy azok a gyerekek is kövérnek gondolják magukat, akik valójában egyáltalán nem azok. A testképzavar is egyre komolyabb probléma. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a WHO felmérése szerint Magyarországon a 13 éves fiúk 20 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott, de 25 százalék gondolta magáról, hogy az. A lányoknál még nagyobb a különbség a tényleges testsúly és a testkép között: a 11 évesek 10, a 13 és a 15 évesek 12-12 százaléka volt ténylegesen túlsúlyos vagy elhízott, viszont a 11 évesek 30, a 13 évesek 42, illetve a 15 évesek 46 százaléka tartotta magát kövérnek.
Oltást? Soha!
Sajnos nem csak a megfelelő táplálkozást, a megelőzést sem veszik elég komolyan a magyarok. A kötet szerint ugyanis a 64 évesnél idősebbek körében 2000 és 2014 között felére esett azok száma, akik influenza elleni oltást kaptak, és ma jóval alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban. Pedig a betegség komoly veszélyt jelenthet azokban az években, mikor durvább influenzajárvány alakul ki, ez meglátszik a halálozási statisztikákon is. Az idősek és a krónikus betegek esetében különösen fontos volna az oltás beadása.
Hiába a kampányok és a szűrés fontosságának hangsúlyozása, a nők sem fókuszálnak kellően a megelőzésre. Az emlőrákszűrés gyakorisága alacsony, ebben pedig fontos szerepet játszik az is, hogy az egészségügyi intézményeket nem teszik érdekeltté abban, hogy a lehető legtöbb szűrést végezzék el. A méhnyakrákszűrés is messze van az ideálistól, a részvétel 2009 és 2014 között ugyan megduplázódott, még így is lényegesen alacsonyabb más európai országokhoz képest. Egyedül Észtországnak rosszabbak a 2014-es mutatói hazánkénál. Pedig a szűrés és a vakcinák életeket menthetnek.
