Nem csitul a szakszervezetek haragja és a dühe a két kormánypárti képviselő munkaidő szervezéssel összefüggő kérdésekről beadott törvényjavaslata miatt. Nem véletlen, hogy a keresztségben a rabszolgatörvény címet kapta, mert mint megírtuk, azzal, hogy az eddig 250 óra túlmunkakeretet 400 órára tervezik emelni, emellett az eddig egy éves munkaidőkeretet három évre tolnák ki, minden magyarázkodás ellenére tisztán látszik, ebből a dolgozók nem jönnének jól ki. Az sem véletlen, hogy az ellenzéki képviselők már a kezdetén igyekszenek meggátolni, hogy magasabb, például plenáris ülésen is tárgyalja a tervezetet az Országgyűlés. Bangóné Borbély Ildikó és Molnár Gyula szocialista képviselők azt írták levelükben a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökének a jobbikos Z. Kárpát Dánielnek, hogy ne tűzze napirendre a munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjávaI összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. (Ha valaki utána szeretne nézni mi is ez, a parlamenti irományok között a T/3628 számon megtalálja.)
Az előrevetíthető, hogy a bizottság ellenzéki oldala nem fogja támogatni a napirendre vételt, de megkockáztatják, hogy a kormánypárti képviselők hasonlóképpen vélekednek majd. Történt már ilyen vélemény-együttállás, mégpedig egy ugyanilyen tartalmú törvényjavaslat tárgyalásakor, egy éve és hét hónapja. Akkor a gazdasági bizottság tárgyalta volna a Munka törvénykönyve hasonló szellemű módosítását, amit a fideszes Bánki Erik, a bizottság elnöke nyújtott be. Ennél sem volt társadalmi egyeztetés, senki nem kérte ki előzetesen a szakszervezetek véleményét, nem tárgyaltak senkivel a módosításról és hatástanulmány sem készült. Az ülés elején azonban szót kaphattak a szakszervezeti konföderációk vezetői, akik nem javasolták a törvényjavaslat továbbvitelét.
És ami meglepő, a fideszes képviselők közül ketten is felszólaltak és szintén a javaslat visszavonását indítványozták. Bencsik János, aki a tatai medencében képviselő jelenleg is, akár a munkaszervezésről most ismét fellángoló vitában is elmondhatná akkor hangoztatott érveit, hogy miért nem jó ilyen módon belenyúlni a munkahelyek életébe. A három helyi ipari park dolgozóival szoros kapcsolatot tartó honatya beszámolt arról, hogy sűrűn látogatták a különböző üzemek képviselői és segítségét kérték, nehogy életbe lépjen a munkásellenes törvény. Az akkori módosítási javaslatból is levezethető volt a két-három hétig tartó folyamatos munka, a pihenőidő elvétele, ami sem emberi oldalról nem volt elfogadható, emellett veszélyeztette volna a munkahelyi biztonságot is - állapította meg a képviselő beszédében. A múlt év áprilisi bizottsági ülés idején a munkahelyi balesetek száma Komárom-Esztergom megyében nőtt, az okok között pedig a koncentráció hiánya kiemelkedő helyen szerepelt. A képviselő következtetése szerint ez a feszített munkarendnek, a pihenőidő rövidségének is betudható. Galambos Dénes szintén fideszes képviselő pedig a Dunaferrnél szerzett tapasztalatai és a Vasas szakszervezettel fenntartott szoros kapcsolata alapján javasolta, hogy munkáltatók és a munkavállalók a rendelkezésre álló fórumokon egyeztessenek ilyen kérdésekben.
A korábban munkaügyekért és foglalkoztatásért felelős államtitkárként is ügyködő Czomba Sándor bizottsági alelnökeként átlátva a helyzetet hasonló álláspontra jutott, és javasolta vonják vissza a módosítást. A képviselők pártállástól függetlenül egyhangúan megszavazták ezt, így bő másfél évig nyugvópontra jutott az ügy.
A hétfői folytatás a vállalkozásfejlesztési bizottságban még többesélyes kimenetelű.
