Bár az őszi, téli hónapok általában visszavetik az ingatlanpiacot, az idén ez még nem következett be. Októberben gyakorlatilag a szeptemberivel megegyező számú, mintegy 12 700 ingatlan adás-vételét bonyolították le, ami 2016-hoz képest 18, 2017-hez képest pedig 4 százalékos növekedést jelent – derül ki a Duna House legfrisebb havi tranzakciószámbecsléséből.
A kereslet ugyanakkor eltolódott az olcsóbb lakások felé – hívta fel a figyelmet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Megjegyezte: a lakások drágulása és a forgalom élénkülése továbbra is kitart, így nem csökken ugyan a vevők száma, de egyre nehezebben tudnak lépést tartani az árak emelkedésével - főként a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban. A vásárlók ezért inkább az olcsóbb, kevésbé frekventált városrészekben keresnek most lakásokat. Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten és a nagyvárosokban a külső kerületek népszerűsége megnőtt. A fővárosban például - az egy lakáshirdetésre jutó érdeklődések alapján - a XXII., XXI., XX., XVII., XV. kerületi lakások iránt volt a legnagyobb, a fővárosi átlagot meghaladó kereslet október elején. Szintén átlag feletti népszerűségnek örvend a korábban is felkapott XI. kerület. A korábbi években erősen keresett XIII., VIII., VI. kerületi lakások iránt viszont már átlag alatti érdeklődés mutatkozott.
A most népszerűnek számító csepeli használt lakások átlagos négyzetméterára ugyanis
427 ezer
Szintén jelentős, 40, illetve 36 százalékos áremelkedés látható a X. és XV. kerületi lakások négyzetméter-áraiban, ám még ezek is alig haladják meg az 500 ezer forintot. Balogh László szerint nem csak Budapesten, hanem vidéken is jellemző, hogy a korábban keresett, drágább városrészek helyett az olcsóbbak felé fordulnak a vevők.
Ez nem meglepő, hiszen a KSH legfrissebb adatai szerint a lakásdrágulás üteme új erőre kapott 2018-ban. A második negyedévben 2017 azonos időszakához képest a lakások több mint 10 százalékkal lettek drágábbak, így a 2018-as első félévi országos lakáspiaci árszint már közelíti a válságot megelőző 2008-as reálárszintet. Az új lakások reálára már csak 0,4, a használtaké 1,6 százalékkal maradt el a tíz évvel korábbi értéktől. Miközben azonban Budapesten és a kedvezőbb adottságú régiók megyeszékhelyein a reállakásárak már jelentősen meghaladták a tíz évvel ezelőtti szintet, addig az ország többi területén még általános a reálárak elmaradása.
A lakáspiaci forgalom ezzel együtt tovább élénkült, az első félévben
59 ezer
Az ebben az időszakban eladott lakásoknak azonban mindössze 2,9 százaléka volt új építésű. Vagyis az emelkedés teljes egészében a használtlakás-forgalom növekedéséből adódott, az új lakások értékesítése terén egyelőre nem történt érdemi változás.
Az év első felévét vizsgálva az eladott használt lakások ára átlagosan 8,2 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerültek volna többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Azonban az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kisebb mértékben nőtt, és 3,1 százalékkal lett magasabb, mint 2017-ben volt – mutat rá a KSH elemzése.
A használt lakások ár szerinti eloszlásában szembeszökő változás következett be az elmúlt években. Tíz évvel ezelőtt a lakások több mint kétharmada 4 és 14 millió forint közötti áron kelt el, 2018-ra az arány 45 százalékra csökkent. Korábban a 20 millió forint fölötti eladások a teljes használtlakás-piac egytizedét tették ki, ma már 23 százalékát. A lakáspiac területi különbségei szélesednek, és mind az alacsony, mind a nagy összegű eladások aránya nőtt.
