Skócia;Egyesült Királyság;Brexit;

- Skót dudaszó

A skót duda 1746 óta fegyvernek minősül az angol törvények szerint. Akkor bukott el ugyanis a skót függetlenség a Culloden Moor-i csatában, és az angol törvényhozás szigorúan megtiltotta a használatát, lévén, hogy a klánok sosem vonultak hadba dudaszó nélkül. Hát, elképzelhető, hogy Theresa May sem kedveli a hangját mostanság.

Nem andalodik el a felföldi népdalokon a brit miniszterelnök, mert bizony a székébe is kerülhet, hogy tengelyt akasztott Skóciával. Miről is van szó? Arról, hogy a Brexit tárgyalásai egyáltalán nem haladnak, kicsit sem, így a legvalószínűbb a jelenlegi helyzetben egy „hard Brexit”, ami egészen egyszerűen megegyezések nélküli kilépést jelentene az Egyesült Királyság számára az Európai Unióból – valami olyan jogállást érnének el, mint mondjuk Algéria vagy Líbia. Tehát teljesen és tökéletesen külfölddé válnának – írja a Vasárnapi Hírek.

Ezt nagyjából senki sem szeretné, kivéve talán a kiválás legelvakultabb híveit, hiszen hatalmas csapást mérne például a brit gazdaságra. De a Brexit általános társadalmi támogatottsága sem egyértelmű. Már eleve kis többséggel szavazták meg, és ha Észak-Írországot vagy Skóciát tekintjük, ott bizony az unió pártolói voltak nagy többségben. Skóciában például 62 százalékos arányban voksoltak az uniós tagság mellett.

A függetlenség felé

Ezzel érdekes helyzet állt elő. Ugyanis feltevődött a kérdés, miszerint mi fontosabb skót szempontból: az uniós tagság vagy az Egyesült Királyság? Aki azt mondaná, hogy ez a kérdés eldőlt a 2014-es skót függetlenségi népszavazáson, az most téved. Egyrészt, akkor csak 44,7:55,3 arányban döntöttek a választásra jogosultak az Egyesült Királyság mellett, másrészt igen különböző dolog egy prosperáló, uniós Britanniához tartozni, és megint más egy olyanhoz, amely sem nem része a vámuniónak, sem nem engedélyezi a szabad munkavállalást… Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere (vagyis miniszterelnöke) már a legelső pillanatokban mély nemtetszését fejezte ki a kilépés iránt.

Az események fényében elmondhatjuk: érik a skót függetlenség, már nem nacionalista legenda, múltba révedő merengés, hanem – lévén, hogy nagyon is gyakorlati okai lennének egy skót kiválásnak az Egyesült Királyságból – valós lehetőség. E hónap elején húszezer tüntető követelte Edinburgh utcáin a skót kiválást és önálló csatlakozását az unióhoz.

Újra szavaznának

A Skót Nemzeti Párt hivatalos álláspontját Nicola Sturgeon ismertette két nappal a demonstráció után. Eszerint amennyiben lehetséges, pártja szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről. Márpedig egy ilyen népszavazás kimenetele a jelenlegi helyzetben kétségtelen volna.

Aggódhat May

Az SNP 35 képviselőjével a harmadik legnagyobb erő a brit parlamentben, de legfrissebb híreink szerint még a tory párt skót tagjai is támogatnák a függetlenséget: Ruth Davidson, a skót toryk vezetője visszavonulását fontolgatja. Daqvid Mundell, Skócia ügyeinek londoni minisztere pedig jelezte, hogy amennyiben a helyzet nem oldódik meg, lemond pozíciójáról. És ez könnyen lemondási hullámot indíthat el az angol kormányban, hiszen a Brexit-tárgyalások helyzete egész egyszerűen reménytelen. Theresa May miniszterelnöki székét elsöpörheti a skót kérdés: hihető tehát, hogy nem a skót dudák bűvös hangjára alszik el mostanság.