A Volkswagen 2015-ben kirobbant botránya óta reflektorfénybe kerültek a dízelüzemű autók. A botrány hullámai máig ható változásokat idéztek elő a gépkocsitervezésben, -gyártásban, de még a kereskedelemben is.
A három esztendeje kitört dízel botrány oka, hogy kiderült: az autógyárak meghamisították az üzemanyagok elégetése után keletkező égéstermékeknek a levegőt szennyező határértékét. Ennek nyomán a vásárlók elbizonytalanodtak. A magyarországi újautó-piacot azonban nem rengette meg, hogy a Volkswagen után több nagy autógyár is csalás gyanújába keveredett. Idén szeptember 1-jétől bevezették a korábbi teszt szabályoknál pontosabban modellező WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) károsanyag-kibocsátási tesztet az Európai Unióban. Azóta csak az ezzel a módszerrel bevizsgált új gépjárműveket lehet forgalomba helyezni, megfelelő típustanúsítvánnyal. Az új szabályozás előírja, hogy ne csak laboratóriumi körülmények között mérjék az új modellek káros anyag kibocsátást - nyilatkozta a Népszavának Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke. Akár 10-20 százalékos súlyeltérés is lehet egy alap modell és magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó társai között, ami a fogyasztást is befolyásolja - magyarázta a szakember. Ez érvényes a dízel és a benzines motorokra egyaránt.
A szigorítás környezetvédelmi szempontból indokolt volt, ám azzal is számolni kell, hogy nem minden mindenütt egyformák a követelmények, például az egyik legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban, ahol évi 18 millió darab autót értékesítenek, nem kötelezőek az uniós előírások. Ezért az európai autómárkák az árverseny során hátrányba kerülnek az amerikai vetélytársakkal szemben, ami nem csak a gyártókat, de a beszállítókat is kedvezőtlenül érintheti – figyelmeztetett Boros Jenő, autós szakíró. Márpedig a járműipar közvetlenül 2,5 millió, a beszállítókkal együtt pedig 13 millió embernek ad munkát Európában. Ha visszaesik az amerikai kereslet, az gondokat okozhat az európai autóipari foglalkoztatásban.
A sajtóban és a köztudatban tévesen terjedt el, hogy több nyugat-európai nagyváros egyes belső kerületeiből kitiltották, illetve tervezik kitiltani a dízelautókat, de a megengedettnél több káros anyagot kibocsátó benzines autók sem közlekedhetnek a tilalmi zónákban – említette Boros Jenő.
Sokáig az előírások jószerivel csak a szén-dioxid kibocsátást korlátozták, s a dízelautók ezeket könnyen teljesítették. A nitrogén-oxidra és a koromra nem fordítottak az uniós illetékesek figyelmet. Technikailag mindez megoldható, de csillagászati összegeket igényel, amit a gyáraknak a termék árában kellene érvényesíteni - alaposan megdrágítva a dízeljárgányokat.
Egy-egy új motor tervezésétől a sorozatgyártásig 3-4 év is eltelik és euró milliárdokba kerül, ugyanakkor az autógyártók évek óta tudtak a szigorításról, Az Audinak, vagy a Volkswagennek lett volna ideje felkészülni, mégis késve adták be az új szabályozásnak megfelelő típus tanúsítványokat és ezért több modelljüket nem lehet forgalomba helyezni. Ráadásul minden modellre külön kell kérni ilyen dokumentumot az új előírás szerint - mondta a szakíró. Az európai auditált laborok ugyanakkor nem győzik a megsokszorozódott munkát, ami hátráltatja a egyes típusok piacra dobását. Az átállás miatt sok gyár képtelen a teljes motorválasztékban az új szabályozásnak megfelelő autót kibocsátani. Így Magyarországon, hasonlóan a nemzetközi piachoz, sok modellre hónapokat kell várni.
A dízelbotrány az európai autó piacon mérsékelte a korszerű dízel és a benzines autók közötti árkülönbséget, vagyis a legtöbb gyár kissé alacsonyabb áron szabta meg a legtöbb dízel modell árát. Jelenleg ár-érték arányban egy dízel autóvásárlás előnyös lehet.
Az autógyárak, ha be akarják tartani az uniós környezetvédelmi szabályokat, nem csak a dízel, illetve a benzines motorok fejlesztésében gondolkodnak, hanem alternatív hajtásláncok kidolgozásában is. Az elektromos, illetve a hibridhajtás egyre több modellben jelenik majd meg, olyanokban is, amelyekben ma még nem lehet találkozni ezekkel motorokkal.
Valószínűleg 2021-2022-re drámai mértékben átalakul a hazai kínálati piac is – jegyezte meg Gablini Gábor.
Nagy ugrásra lesz szükség hiszen idén 120-130 ezer darab új autó eladására számítanak a kereskedők, de elektromos autóból még 2 ezer darab sem kel majd el az előrejelzések szerint. Tavaly világszerte 1,3 milliárd gépkocsi fut, és ebből mintegy 900 ezer darab volt a villanyautó.
