Ellepték a közösségi oldalakat és a videómegosztókat a poloskainvázióról szóló fotók és felvételek: az emberek idén is végeláthatatlan küzdelmet folytatnak a rovarokkal. A boon.hu azt írja, Miskolc belvárosában például seprűvel seprik le a poloskákat a társasházak faláról, de az RTL híradója szerint Egerben és Pécelen is komoly problémát okoznak a poloskák. Az Indexnek egy olvasója azt írta, Balatonon a szállodájukat árasztották el a rovarok.
Nem véletlen, hogy tavaly elkészült Magyarország büdösbogár-térképe is, ezt itt találja. Jelenleg azt látni a térképen, hogy a budapestiek mellett a Pécs, Szeged, Miskolc és Győr környékén élők szenvednek a legjobban a poloskáktól.
Enyhe tél, nyárias ősz
Bár bőven akadnak poloskafajok Magyarországon, egyedszámuk és viselkedésük miatt csak némelyik okoz komoly bosszúságot.
–A zöldek, vagyis a Kelet-Afrikából és Dél-Európából származó zöld vándorpoloskák (Nezara viridula) 2002-ben jelentek meg Magyarországon.
– Az ázsiai márványpoloskák (Halyomorpha halys) pedig Japánban, Koreában és Kelet-Kínában őshonosak. 1996-ban ellepték az Egyesült Államokat, majd 2004-ben elérték Európát is, és 2013-ban nálunk is megjelentek.
– Találkozni a nyugati levéllábú poloskával (Leptoglossus occidentalis) is. Ez a faj feltehetőleg Észak-Amerika nyugati partvidékéről érkezett hazánkba.
– Némileg kilóg a sorból, de nem feledkezhetünk meg az ágyi poloskáról (Cimex lectularius) sem. A sok problémát okozó házi kártevő feltehetőleg a Közel-Keletről származik, és világszerte megtalálható.
Mint azt a Gardenista blog alapján már megírtuk, ezek a meglehetősen népszerűtlen rovarok az utóbbi néhány évben zöldség- és gyümölcsszállítmányokkal érkeztek hazánkba.
Az enyhébb telek, a forró nyarak és a nyárias ősz nagyon kedvező számukra, ezért is lepik el inváziószerűen a lakásokat, minden kis rést megtalálnak és elbújnak a hideg elől. A márványpoloskák szeptember körül érkeznek, majd jönnek a hideget valamivel jobban tűrő, zöld vándorpoloskák is. Ilyenkor helyet keresnek maguknak télire, ahova behúzódhatnak. Több generációban szaporodnak, évente két nemzedék is születik, nőstényenként több mint száz utóddal, így aztán folyamatos az utánpótlásuk.
Az utóbbi időben szokatlanul enyhe telek ellenére a poloskák az átlagos magyar télhez alkalmazkodtak, így a legtöbbjük a mínusz 15 fokot még bőven átvészeli. Olyan helyekre húzódnak, ahol a „kintinél” melegebb van: repedésekbe, korhadt fatuskókba, az avarba, beássák magukat 30-40 centire a talajba, hogy a lakásokról, pincékről, garázsokról és sufnikról már ne is beszéljünk. Miután a különböző fajok más-más állapotban telelnek át, és ha egyes kifejlett rovarok meg is fagynak, a peték a mínusz 50 fokot is képesek túlélni.
Mit lehet tenni?
Bár a poloskák az embernek nem ártanak, a szántóföldi növényekben, a zöldségfélékben és sok gyümölcsben is hatalmas károkat okoznak. Növényi nedvekkel táplálkoznak, sokszor a terméseket szívják. Jelenleg nincs ellenük hatásos módszer. A széles hatásspektrumú készítményekkel irthatók ugyan, de ezek elpusztítják a hasznos rovarokat is. Ráadásul ezeknek a szereknek a lebomlása igen gyors, így pár nap múlva újra megjelenhetnek a poloskák.
A kutatók vizsgálják a biológiai védekezés lehetőségét, például egy fajt, ami természetes ellenségként szolgálhat, ám egyelőre nincs eredmény. Marad tehát a szúnyogháló és a bolti rovarirtó szer – összenyomni, kézzel megfogni a poloskákat egyáltalán nem ajánlott, mert bár nem csíp, ha veszélyben érzi magát, bűzt áraszt, innen ered népi neve, a büdösbogár is.
