Az adófizetők állhatják a számláját az uniós források erőltetett lehívásának. A kormány ugyanis a választási propaganda részeként azt hangoztatta, hogy 2018. végéig a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus teljes támogatási összegének gazdája lesz. Az idei kifizetési terv 2200 milliárd forint, s ebből 1388 milliárd forintot át is utalt a pályázatok nyerteseinek. A dolog szépséghibája, hogy ezt nagyrészt a hazai költségvetés terhére fizette ki, ugyanis ebben az évben Brüsszelből mindössze 183 milliárd forintnak megfelelő eurót utaltak át. Nagyrészt emiatt döntött csúcsot idén az első nyolc hónapban 1646 milliárd forinttal a központi költségvetési pénzforgalmi hiánya. Ez a költségvetésben egész évre betervezett hiány több mint 120 százaléka.
A kormány a túlzott előlegfizetések miatt lépéskényszerbe került és fékezni akarja az uniós előfinanszírozás havi kifizetéseinek ütemét. Ez azt jelenti, hogy a nyertes pályázatokra eddig átlagosan átutalt 150-200 milliárd forintot visszavágja.
A Portfolio elemzése szerint alapvető pontokon írták át az uniós források elosztásának szabályait a hivatalos pályázati oldalon. Egyebek mellett a nem állami és önkormányzati hátterű kedvezményezettek az uniós pályázatokon a szerződéskötést követő támogatás legfeljebb 50 százalékát kérhették előlegként, mostantól ez csak 25 százalék lehet. A kutatás-fejlesztési projektekre adható előleg maximuma pedig 75 százalékról 50 százalékra csökkent. Emellett jelentősen szigorítják az elszámolásokat is.
A kifizethető előlegek jelentős lefaragása sok pályázót hoz nehéz helyzetbe, hiszen amikor megtervezték a projekteket, amivel jelentkeztek az uniós támogatásra, akkor jóval kisebb önrésszel számolhattak. Bár elvileg nem lehetetlen, hogy az unió még az idén kifizesse a 2 200 milliárd forintot, de nem valószínű, hogy ez bekövetkezik – nyilatkozta a Népszavának Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke hozzátette: az elfogadott projektekre kifizetett előleg nem számít bele a deficitbe, ez nem befolyásolja Magyarország költségvetési hiányát, mert annak nagy részét előbb-utóbb megkapjuk. Gondot okozhat viszont, hogy ezeket az előlegeket valamiből finanszírozni kell, azaz a kormánynak hitelt kell fölvennie, vagyis több állampapírt kell kibocsátani. Már most is ezermilliárd forintnál nagyobb összegben dobott piacra ilyen papírokat, ami viszont növeli az államadósságot. Vértes András szerint a lakosságot közvetlen megszorítások nem fenyegetik.
Egészen más a helyzet a makrogazdasági hatásokkal. A kormány szívesen hivalkodik a magyar gazdaság jó teljesítményével, de azt már nem teszi hozzá, hogy ez a jó teljesítmény nagymértékben függ például a beérkező uniós forrásoktól – hívta fel a figyelmet Bod Péter Ákos közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora. Így az első féléves kedvező GDP-adatokat erőteljesen befolyásolta az uniós pályázatokra fizetett kormányzati előleg. Ezt a konjunktúrát fékezheti az előleg kifizetések lefaragása, mert a keresleti oldal gyengül - jegyezte meg lapunknak Bod Péter Ákos. Hacsak az érintett cégek, önkormányzatok, alapítványok nem pótolják ki az elvont előleget banki hitelekkel. A kormány politikai, gazdaságpolitikai és egyéb okok miatt fel akarta gyorsítani a pénzek lehívását, elköltését. Az előlegek kifizetésének lassításával, illetve lefaragásával csak a normális mederbe tereli vissza az uniós előleg átutalásokat. Valójában még mindig jól járnak az érintettek, ugyanis az Unió általában utólag, a már elkészült projekteket finanszírozza – jegyezte meg Bod Péter Ákos.
Az előlegkifizetések tavaly év végi, idén év eleji felgyorsítása valószínűleg összefügg a 2018-as országgyűlési választásokkal. A brüsszeli átutalásokat lassíthatják a magyar korrupciós helyzettel kapcsolatos uniós vizsgálatok, hiszen már eddig is több milliárd forint kifizetését függesztették fel. A magyar kormány uniós alapelveket sértő politikáját elítélő Sargentini jelentés Európai Parlamenti kétharmados elfogadása, amelyben a rendszerszintű korrupciót is megemlítik, a brüsszeli ellenőrző szerveket vélhetően az eddigieknél is szigorúbb ellenőrzésre sarkallják a magyar számlákat illetően. A közgazdász szerint a támogatások visszafogásának negatív üzenete a jogbizonytalanság. Egyetlen gazdaságnak sem tesz jót, ha „rángatják”, ez megrendíti a jogrendbe vetett bizalmat.
