Akár 3,5 millió embert is érinthet az osztatlan közös tulajdonban lévő mezőgazdasági területek gondja. Több mint egymillió hektáron a szántók mellett kaszálók, rétek és erdők mintegy kétszázezerre tehető, több tulajdonos által birtokolt földrészletből állnak. Ezek "szétmérése" sokba kerül, így kérdés ki fizeti majd a költségeket. A kormány az őszi törvénykezési időszakban - sokadikként - próbálkozik a kérdés rendezésével
Főként a tsz-ek felszámolása nyomán a tagok részarányinak nevesítése, majd a kárpótlási folyamat során, végletesen felaprózódtak a művelhető földek. Nagy István agrárminiszter az Inforádiónak nyilatkozva jelentette be, hogy elkészült az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés már az ősszel el is fogadhat. A tervezet lényegi eleme, hogy az olyan birtokok esetében, ahol a tulajdonos nem jelentkezik/nem elérhető az államnak kellene vásárlóként fellépnie, amely majd egy "egészséges" birtokméret kialakítását követően továbbértékesítené azokat – mondta a miniszter. Az osztatlan közös tulajdonban lévő társasházi, építési telkek tulajdonosainak gondjairól ez a tervezet várhatóan nem szól.
Abban minden szakember egyetért, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességét rontja az osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldek ilyen nagymértékű aránya, ezért elengedhetetlen a megszüntetésük. A kormányjavaslat részletei egyelőre nem ismertek, de félő, hogy a gordiuszi csomót most sem sikerül majd elvágni, legföljebb újabb részmegoldás születik.
Az „ősbűnt" a ’90-es évek elején, a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlést, főleg a kisgazdákat terheli, akik kierőszakolták a szerencsétlen szövegezésű kárpótlási törvény elfogadását. Ennek az lett a következménye, hogy a földtulajdon és a földhasználat elvált egymástól – idézte fel a kezdeteket a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. Rengeteg ügyvéd, orvos, és egyéb nem hivatásszerűen földműveléssel foglalkozó ember vásárolta meg kedvező áron a kárpótlási jegyet az eredeti tulajdonostól, és jutott liciten olcsón kisebb, vagy még kisebb termőföldhöz, szántóhoz, erdőhöz.
Ráadásul az osztatlan közös tulajdonnal érintett területek azóta is növekednek főként az eredeti tulajdonos halála miatti örökösödés miatt. Egy szabolcsi gazda például 3 hektáros törpebirtokát hagyta négy gyermekére. Van aki eladná, mert sürgősen szüksége lenne az érte neki járó összegre, míg a többiek továbbra is bérbe adnák. És ez az egyszerűbb esetek közül való. Sok esetben csak a tulajdoni hányadukat ismerik a tulajdonosok, de, hogy a földterület hol található, arról fogalmuk sincs, de van, hogy nem is érdekli őket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) javaslata szerint az osztatlan közös tulajdon újratermelődésének megakadályozása érdekében egyebek mellett változtatni kellene az örökösödési jogszabályon is. Az új öröklési rendszer kialakításának célja az lenne, hogy versenyképes méretű gazdaságok öröklődhessenek – tájékoztatta a Népszavát Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Így egy örökösé lenne a birtok, de neki garantálnia kellene a birtoktest egyben tartását és pénzbeli megváltást kellene fizetnie örököstársainak.
A földméréssel foglalkozó szakemberek szerint időrabló és drága mulatság az osztatlan közös tulajdon megosztása. A lapunknak nyilatkozó földkiméréssel foglalkozó szakember szerint ennek költségei függnek a terület nagyságától, attól, hogy azt hány felé kell osztani, sőt, még az sem mindegy, hogy az ország melyik szegletében méretik szét a közös tulajdont. Csak a földmérés költsége 80-150 ezer forint között van, de ehhez még sok egyéb költség is járul. A földhivatalban például fizetni kell a telekátalakítási, valamint ingatlannyilvántartási eljárásért is. Ez új ingatlanonként nagyjából 30 ezer forint, s ehhez jönnek az ügyvédi díjak. Érdemes tudni, hogy minden tulajdonosnak külön-külön ügyvéd előtt tett szándéknyilatkozattal kell rendelkeznie. A szakember számításai szerint egy 3-5 hektáros terület kimérése személyenként 200 ezer forintnál magasabb összegből jöhet ki.
Az évtized elején 2012 közepéig lehetett jelentkezni osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, aminek a költségeit az költségvetés átvállalta. Akkor 1,8 millió hektárnyi termőföld, mintegy 272 ezer földrészletét tartották nyilván osztatlan közös tulajdonként. A terület negyedére érkezett kérelem, és indult meg az új "földosztás". A földmérő szerint a kérelmeknek a feldolgozása és a földkimérés még hosszú éveket vehet igénybe és ehhez jönnek majd az új törvény generálta friss ügyek.
