A kormány még egyeztet a Bankszövetséggel arról, hogy a lakásár kifizetésénél mi számít előlegnek – derült ki a MKT Közgadász-vándorgyűlés ingatlanpiaci panelbeszélgetésén. A problémának a kedvezményes 5 százalékos lakás áfa 2019-es kivezetése ad különös tétet. Ettől is függhet, hogy akik előre fizetik a csak később elkészülő új lakásuk árát, azok annak mekkora része után kötelesek nagyobb, 27 százalékos áfát fizetni. A panelbeszélgetést, amelyet Fábián Gergely MNB-igazgató moderált, elhangzott: az építkezések többsége csúszásban van. Várhatóan a most zajló lakásépítések döntő többségét 2020-ra fejezik be, 2018-ban 8 ezer, 2019 végéig további 15 ezer lakás készülhet el. Az áfaemelés visszavetheti az új lakások építését, értékesítését. Ezt jelzi, hogy a kisebb, nem szakmai ingatlanfejlesztők közül többen már ki is szálltak a lakásépítési piacról.
Az áfaváltozás hónapok óta okoz fejtörést a bankoknak és a fejlesztőknek. Tény, hogy a kormány nem hitegette a beruházókat és újlakás-vásárlókat, hogy örökre fennmarad az alacsonyabb áfa, de a 27-százalékra való visszatérés csak a nyár közepén vált egyértelművé. A mostanában indult beruházásoknál már nincs garancia arra, hogy az építkezések időben befejeződnek, a hitelekhez szükséges dokumentum beszerzése is késést okozhat, így az átadások nagy része átcsúszhat 2020 utánra.
– utalt az intézkedés egyik kedvezőtlen hatására Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. Mind a fejlesztők, mind a vásárlók választ várnak arra, hogy a 2020-ig el nem készült, de leelőlegezett lakásoknál a vételár mekkora részét lehet öt százalékos, és mekkorát a magasabb áfával elszámolni.
Eredetileg a panelbeszélgetés meghívottja lett volna Balogh László, a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki a fórumon akár választ is adhatott volna a kérdésekre, ám ő a részvételét az utolsó pillanatban lemondta.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint elsősorban azt szeretnék tisztázni a pénzügyi tárcával, hogy pontosan mi számít majd előlegnek a 2020 után elkészülő lakások esetében, hogy bankok biztonságosabban finanszírozhassák az új lakást vásárlókat.
A lakásáfa kompenzálására a hitelezésben még biztosan van elégséges tartalék – vélekedett Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese.
A meglévő otthonok meglehetősen rossz állapotúak, magas energiaigényűek, azaz csak óriási költségek mellett tarthatók fenn, és az új építésűekhez képest kevés a felújítás – vélekedett Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezetője, aki szerint így érthető, ha mindenki szívesen vásárolna új lakást. Csakhogy az új lakásba költözés luxusnak számít Magyarországon – tette hozzá.
