A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) nem tett le arról, hogy kártérítést fizettessen Németországgal a nácik második világháborús károkozásaiért. 2019 elejéig parlamenti bizottság jön létre a PiS képviselője, Arkadiusz Mularczyk vezetésével. Fel akarják mérni, hogy az egyes lengyel városok mekkora károkat szenvedtek a második világháborúban. Még nem világos, pontosan mekkora összeget kér Varsó és ezt miként tárják majd a berlini kormány elé. Varsóban 850 milliárd eurós kártérítési összegről hallani. Mularczyk felvetette a lehetőségét annak, hogy Németország száz éven át törlesszen – írta a Spiegel.
A lengyel jobboldal érvei szerint Németország sosem kárpótolta kellőképpen Lengyelországot az általa elkövetett bűnökért, miközben Berlin jogilag lezártnak tekinti a kérdést. Azzal azért Mularczyk is tisztában van, hogy Németország nem mond majd lelkesen igent Varsó követeléseire, s „komoly konfrontációra” számít. Már csak azért is, mert Berlin folyamatosan bírálja a lengyel kormányt a jogállamiság megsértése miatt. Mularczyk azonban ezt csak azért teszi, hogy megkérdőjelezze Lengyelország hitelességét és „megnehezítse a lengyelek kártérítési követeléseit”.
Varsó nagyon is komolyan gondolja a kártérítést. Jacek Czaputowicz külügyminiszter szerint hazájában az emberek a második világháború után 73 évvel is az akkori veszteségeikről beszélek. „Ez úgyszólván az identitásunk része – fejtette ki a Spiegel Online-nak adott interjúban. – Mi lengyelek meg vagyunk győződve arról, hogy a veszteségeink bármely másik államénál nagyobbak voltak”. Czaputowicz szerint kizárólag történelmi vitáról van szó, amely semmiképpen nincs összefüggésben a lengyel kormány Berlin általi bírálataival.
A PiS már tavaly is felvetette, hogy a németeknek kártérítést kellene fizetniük. A mostanság betegeskedő Jaroslaw Kaczynski pártelnök tavaly augusztusban, a közszolgálati rádióban sokat sejtetően „történelmi ellentámadást” helyezett kilátásba Berlinnel szemben. „Hatalmas összegekről beszélünk, no és arról, hogy Németország éveken át nem volt hajlandó vállalni a felelősséget a második világháborús bűntettekért” – mondta. Nyilván nem véletlen, hogy ez az akció éppen akkor indult, amikor minden korábbinál hűvösebbé vált Brüsszel és Varsó viszonya az EU által is bírált igazságügyi reform miatt. Kaczynski egyébként már 2006-2007 között miniszterelnökként is szóba hozta a kérdést.
A német kormány tavaly visszautasította a követelést. Bár erkölcsi, politikai és pénzügyi tekintetben is elismerték történelmi felelősségüket, de szerintük a kártérítés ügye „mind jogi, mind politikai szempontból lezárult”. Ugyanezt erősítette meg az idén januárban az akkori német külügyminiszter, Sigmar Gabriel. Lengyel kollégájával azonban megállapodtak, hogy még szakértők is tárgyalnak a kártérítésről.
