John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, az Egyesült Államok nem ellenezné, ha területcsere történne Koszovó és Szerbia között, s így oldanák meg régi területi vitáikat. Mint mondta, az Egyesült Államok politikája ezzel kapcsolatban, hogy amennyiben a két fél megállapodásra jut, Washington nem szól ebbe bele, „ezt nem nekünk kell megmondanunk” – jelentette ki. Hozzátette, az Egyesült Államok nem áll a megállapodás útjába, s szerinte erre Európában sem készül senki. Az esetleges megegyezés értelmében a dél-szerbiai Presevo, Medjedja és Bujanovac Koszovó része lenne, a szerbek lakta Észak-Koszovó viszint Szerbiáé. Az Európai Unió távolról sem ennyire lelkes egy esetleges területcserét illetően. Angela Merkel egyértelműen nemet mondott erre, s Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője két tucat civil szervezettel együtt aláírt levelében is figyelmeztetett ennek a veszélyeire.
Szerbia és Koszovó azonban reális esélyt látnak a területcserére. A két ország ezt a szándékát a hétvégi alőachi Európa-fórumon is megerősítette. Aleksandar Vucic szerb elnök kifejtette, meg kell oldani ezt a „befagyott konfliktust”, mert ez valamikor „újra előkerülhet”, s akkor „elkerülhetetlenné válik a háború”. Hasonlóképpen nyilatkozott Hashim Thaci koszovói elnök is, aki reálisnak nevezte, hogy ezzel kapcsolatban egy jogi szempontból kötelező érvényű megállapodást kössön egymással a két ország. S ha ez a „békés egyezmény” területcserét is magában foglal, akkor ezt „a nemzetközi közösségnek is el kell fogadnia”.
A Donald Trump által fémjelzett adminisztráció ebben a kérdésben is teljesen más álláspontot képvisel, mint Barack Obama kormányzata, amely elutasította a határok megváltoztatását a Balknánon. Ugyanakkor szakértők is úgy látják, rendkívül veszélyes precedenst teremtene egy ilyen lépés. Ramush Tahiri pristinai politológus a Deutsche Wellének elmondta, ha végrehajtanák a területcserét, akkor az egyes balkáni szereplők újabb és újabb követelésekkel állnának elő. Mint fogalmazott, az etnikailag tiszta államok elmélete már rég a múlté, s ez az ideológia rendre háborúkhoz vezetett a Balkán-félszigeten. Koszovó szuverén ország, saját területtel, s ezt meg is kell őrizni jelen formájában” – jelentette ki.
Az uniós tényezők szerint a tartós megoldást Szerbia és Koszovó uniós integrációja jelentené. Ez Belgrád érdeke is lenne. A szerb gazdaság uniós perspektíva nélkül nem lenne képes kikecmeregni a jelenlegi válságból. Koszovó északi részén mintegy 42 ezer szerb él, míg a Szerbia déli részén lévő régióban a 30 ezres lakosság 91 százaléka albán.
Csakhogy egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor válhat realitássá Szerbia uniós csatlakozása Belgrád hivatalosan 2009 decemberében kérelmezte felvételét az európai közösségbe való felvételét, a csatlakozási tárgyalások elkezdésére azonban további öt esztendőt, 2014-ig kellett várni. Mindmáig 14 csatlakozási fejezetet nyitottak meg az országgal, ebből kettőt zártak le. Egy tavaly augusztusi felmérés szerint az ország lakosságának 51 százaléka támogatja az uniós csatlakozást, 36 százaléka ellenzi. Minél többet kell várni az ország EU-ba való befogadására, annál jobban csökkenhet a támogatás mértéke. Az Európai Bizottság februárban tette közzé bővítési tervét, eszerint Szerbia öt másik nyugat-balkáni országgal 2025-ig csatlakozhat az Unióhoz. Hogy ez Koszovó esetében miként valósítható meg, ez teljes rejtély, hiszen egyelőre még csak meg sem kezdődtek a csatlakozási tárgyalások az országgal. Ne feledjük el azt sem, hogy a 28 uniós tagország közül öt (Románia, Szlovákia, Ciprus, Spanyolország, Görögország) mindmáig nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
