Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért.
A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait.
Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél.
Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá.
A szövetségi alelnök azt is megjegyezte:
Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
