menekültek;Iványi Gábor;magyar-szerb határ;

A hatóság szerint nem kell ételt adni az idegenrendészeti részlegen. Képünk illusztráció

- Iványiékat nem engedték be a tranzitzónába

A lelkész által vezetett humanitárius csoport azért ment hétfőn a szerb-magyar határra, hogy élelmiszert vigyen az éhező menekülteknek.

Nem engedték be a tranzitzónába azt az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot, amelyik azért ment hétfőn a szerb-magyar határra, hogy élelmiszert vigyen az éhező menekülteknek.

Az Index csütörtöki cikke szerint ugyanis a Bevándorlási és Menekültügyi Hatóság úgy értelmezi a júliusban megváltozott szabályokat, hogy a tranzitzóna idegenrendészeti részlegében nem kell ellátást biztosítania az ott tartózkodóknak.

Iványi Gábor lapunknak azt mondta, hogy több órás tortúrán mentek keresztül a hatóságok miatt. A tranzitzónánál Mórahalomra küldték őket arra hivatkozva, hogy nincs olyan ügyeletes, aki a szükséges engedélyt meg tudná adni. Mórahalmon viszont azt közölték velük, hogy Szegedre kell menni a Bevándorlási Hivatalhoz. Onnan szintén továbbküldték őket a Csillagbörtön szomszédságába, ahol végül a biztonsági őrök mondták meg nekik: csak munkaidőben tudják őket fogadni.

Iványi elmondta, hogy az elmúlt napokban leveleztek a Bevándorlási Hivatallal a belépési engedély megszerzése érdekében, de nem jártak sikerrel. - Elutasították a kérelmünket, de nem hivatkoztak semmilyen jogszabályra. Azt sem említették, hogy esetleg már okafogyott lenne az akciónk, azaz már mindenki kap megfelelően élelmet – tette hozzá. Miután nem kaptak engedélyt a belépésre, a szerb oldal felől közelítették meg a tranzitzónát.

- Az állatok esetében is büntetik, ha nem adnak nekik enni vagy inni, és itt nem állatokról van szó, hanem emberekről- mondta.

Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. (A menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint ugyanakkor Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos.) A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást.

A Magyar Helsinki Bizottság a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az éheztetés miatt: a bíróság a civil szervezetnek adott igazat, a magyar hatóságokat pedig arra kötelezte, hogy adjon ételt a menekülteknek. Ennek ellenére voltak olyan szír férfiak, akiknek azt mondták, hogy ha enni akarnak, forduljanak bírósághoz.

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség augusztus 20-i akciójának felhívása szerint minimális ellátást – naponta öt szelet kenyeret, egy halkonzervet és egy almát szerettek volna biztosítani. Ez egyben bibliai szimbólum is, Máté evangéliumában olvasható, hogy Jézus csodát tett az étellel: öt kenyérből és két halból ötezer férfit, illetve az asszonyokat és gyerekeket lakatta jól.