Szerda késő délután a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai szokatlanul hosszú űrsétába kezdtek. Először négy apró műholdat állítottak pályára: kettő a világűr anyagsűrűségét vizsgálja, kettő pedig az űr időjárását, azaz a napból áramló részecskéket és sugárzást tartja szemmel. Ez után került sorra a német-orosz ICARUS programhoz tartozó berendezések felszerelése az ISS-re. Ezekkel - mint az MTI írja - megjelölt állatok mozgását, vonulását, betegségeik terjedését vizsgálják majd a tudósok. Hatalmas tömegben.
A korábbi, állatokat nyomon követő kutatások egyszerre alig néhány tucatnyi, viszonylag nagy egyedet tudtak csak megfigyelni. Ez a szám az ICARUS technológiájával szinte korlátlanul emelkedhet; ráadásul a megjelölt állatok tevékenységét és a környezeti jellemzőket is megismerhetik a tudósok - részletezi a phys.com tudományos oldal. 2019-ben 1000 jeladót, később akár 100 ezret is elhelyeznének a projekt keretében, melyek mindegyikét az ISS tartja majd szemmel. A tervek szerint 2025-re már olyan, költséghatékony napelemes nyomkövető szerkezeteket készítenek a program kutatói, amik akár egy sáska hátán is elférnek.
Az összegyűjtött adatokat big data elemzésnek vetik majd alá - a várható eredményekről még csak találgatni lehet. Egy példa: az állatok tömegeinek mozgása alapján akár vulkánkitörések és földrengések is megjósolhatókká válnak, de a klímaváltozás hatásai is jobban megismerhetővé válnak majd. A már most 16 éves múltra visszatekintő projektet a résztvevői egyszerűen csak "az állatok internetjeként" emlegetik.
