Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július végén jelentette be azt, amiről rendre felröppentek pletykák: a BMW gyárat épít Magyarországon, Debrecenben, a város melletti 400 hektáros területen, ahol hagyományos és elektromos meghajtású autókat készítenek majd. Szijjártó – jelezve, hogy 14 hónapja tárgyalnak már a céggel, amely több európai várost is megvizsgált lehetséges helyszínként – úgy vélekedett: az alacsony adók, a rugalmas munkaerő-szabályozás, a duális szakképzés és a színvonalas informatikai, műszaki képzés miatt döntött Debrecen mellett a bajor vállalat.
A hvg.hu most azt írja, a BMW tavaly októberben értesítette a debreceni önkormányzatot, hogy esélyesek a győzelemre. „Akkor vették fel a várossal a kapcsolatot” – értesült a portál egy, az önkormányzat működését jól ismerő forrástól. Az események nyolc hónappal később pörögtek fel: a nyári szünet előtti utolsó közgyűlést megelőzően a polgármester politikai egyeztetésre hívta a képviselőket, hogy bejelentse, 90 százalék az esélye annak, hogy Debrecen lesz a futó.
„Abban maradtunk, hogy ha ez valóban így lesz, a németek beszélnek róla először, azt kérték, semmilyen információ ne menjen ki” – tudták meg egy forrástól.
A portál szerint a titkot sikerült tartani, olyannyira, hogy az egy héttel később tartott közgyűlésen a képviselők úgy szavaztak a költségvetés módosításáról, benne egy újabb ipari park létrehozásáról, és az ehhez szükséges 44 milliárd forintos hitel felvételéről, hogy az előterjesztésben egy szóval sem szerepelt a BMW. Ennek ellenére Papp László, fideszes városvezető javaslatára a képviselők kétharmada szavazott igennel.
Az előterjesztés
A költségvetési rendelet módosított változatában az a terület, ahol majd a BMW gyára felépül, Észak-Nyugati Gazdasági Övezetként szerepel. Az előterjesztés szerint a város iránt tanúsított befektetői érdeklődés alátámasztja egy jelentős, egybefüggő ipari terület kialakításának szükségességét. Azt írják, hogy a kormány még március 26-án kormányrendeletben nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé a debreceni ipari telephely kialakítását és az ott megvalósuló beruházást.
A munkát két lépésben tervezik, minderre 44 milliárd forint hitelt vesz fel a város, állami garanciával. A kölcsönről annyit tudni, hogy rövid futamidejű, 2023-ig kellene visszafizetnie a városnak. A megszavazott előterjesztésben szerepel, hogy a földet, ahol a gyár épül majd, el kell adni, az így kapott pénzt előtörlesztésre vagy végtörlesztésre fordítanák.
Az előterjesztés szerint Debrecen több lépésben hívná le a hitelt: idén 8,5 milliárdot, jövőre 35,5 milliárdot. A kölcsön felvételét a polgármester azzal indokolta, hogy „a hosszú távú pozitív hatása az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben kialakításra kerülő ipari parknak az lesz, hogy az önkormányzat iparűzési adóbevétele jelentősen megemelkedhet”.
Aggódnak a gazdák
A hvg.hu-nak több debreceni képviselő is azt mondta, volt némi fenntartásuk, amikor kiderült, pontosan miről is szól az a javaslat, ami miatt módosítani kellett a 2018-as költségvetést. Leginkább azért aggódtak, mert azzal, hogy a BMW Debrecenben épít gyárat,
Volt, aki feltette a kérdést, hogy mi lesz a földdel, ha a várt üzlet később elmarad és mi lesz a földeken dolgozókkal, valamint mennyi pénzt kaphatnak majd a tulajdonosok. Azt mondták nekik, hogy a terület most 300 embernek ad munkát, a gyárban több mint ezren dolgozhatnak majd, és a gyár 70-80 százalékos készültségi állapotban üzemelve is évi 2 milliárd forint iparűzési adót fizet majd a városnak.
„Az arányok nem ugyanazok, nincsenek pariban egymással” – értékelt egy helyi vezető, aki azt is mondta, idővel belátták, felül kell emelkedni az ellenzéki pozíción, ez a városnak és a régiónak is hatalmas üzleti lehetőség.
Azt egybehangzóan megerősítették, hogy a gazdák nem nyugodtak a tervezett beruházás miatt.
