Sokadszorra lóg a levegőben a közszféra drasztikus leépítésének lehetősége. A versenyszféra most épp a hivatalnokokban látja a munkaerőhiány orvosságát, és nyilván a kormány is szívesen csökkentene kiadásokat, mert azok minden erőfeszítés ellenére folyamatosan csak nőnek az állam méretével együtt. A közszférában dolgozók szerint viszont a fejétől bűzlik a hal, a közigazgatás teteje az állami cégekkel együtt egyre csak burjánzik, míg a valódi közszolgáltatásokban dolgozókból valójában hiány van – írja az Index.
A portál felidézi: a közszférában dolgozók létszáma folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy az előző ciklus egyik gyakran hangoztatott célja volt a drasztikus lefaragás. Még 2013-hoz képest is több tízezer fővel többen dolgoztak az államnak 2016-ban, bár az előző évhez képest bekövetkezett egy négyezer fős csökkenés. A létszámbővüléssel párhuzamosan nőtt a kifizetett juttatások tömege, 2017-re már több mint 2100 milliárd forintos ráfordítás volt betervezve erre a célra.
A közigazgatás felső szintjének elburjánzása
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné a portálnak elmondta: szerinte a baj ott kezdődik, hogy az eddigi karcsúsítási tervek nem jártak együtt a feladatok csökkentésével a közszférában, és ameddig ezt nem lépik meg, addig katasztrófa lenne a létszámcsökkentés számos területen.
Az MKKSZ szerint „az alacsony bérek politikája nem vált be”, a közszférában elérhető szerény kereset miatt már most mintegy 10 százalékos létszámhiánnyal küzdenek olyan humánszolgáltatási kulcsterületek, mint az oktatás-nevelés vagy az egészségügy. De ha csak a közigazgatást vesszük, akkor sincs szó arról a szakszervezet szerint, hogy túl sok lenne a hivatalnok vagy az ügyintéző, sőt, sok helyen a működőképesség határán táncolnak a kormányhivatalok. A hiány onnan is leolvasható, hogy a költségvetés 680 ezer főt engedélyez a humán közszolgáltatási területen, ehhez képest csak 610 ezer betöltött állás van, ami nem éppen arról árulkodik, hogy további leépítésekre lenne szükség, sok helyen már így is napi 10-12 órákat dolgoznak a közalkalmazottak 8 óra helyett – fűzte hozzá.
Az MKKSZ elnöke szerint a közszféra növekedését a közigazgatás felső szintjének elburjánzása okozza, és egyre többen dolgoznak az állami cégeknél is. Ezt a feltételezést némileg alátámasztja, hogy 2010-hez képest majdnem megduplázódott és mintegy 10 ezer főt számlál a minisztériumok által közvetlenül foglalkoztatottak száma. A kormány a közigazgatás csúcsszerveként maga sem jár elöl jó példával, tárcák rekordméretűre híztak a tavalyi évre.
A szakszervezet szeretné, ha a kormány befejezné a számokkal riogatást, ha viszont számokkal jönnek, akkor mondják meg konkrétan, milyen területekről és hány embert akarnak elküldeni. Ugyanakkor lehetségesnek tartják, hogy az elküldeni tervezett dolgozók bértömegéből finanszíroznák a már igencsak régóta esedékes béremelést a közigazgatásban, az azonban nem megoldás, ha azon az áron jut magasabb fizetés, hogy létszámhiány miatt veszélybe kerül a működőképesség – közölték.
