A Jobbiknak egyszerre kell megfelelnie annak a kihívásnak, amit a Fidesz, és most már annak is, amit Toroczkai László új pártja, a volt jobbikosokból alakult Mi Hazánk Mozgalom intéz felé. A kettős feladatot ráadásul úgy kell teljesíteni, hogy a Jobbik szervezetileg nagyon meggyengült az utóbbi időben – állapította meg Juhász Attila politológus, a Political Capital főmunkatársa.
A legtöbb időközi önkormányzati választáson a Jobbik nem tud, vagy pedig a bukás kockázatától tartva nem is akar jelöltet állítani – folytatta. A párt szervezeti gyengesége részben a kilépésekkel, másrészt nyilvánvalóan azzal a súlyos pénzügyi helyzettel magyarázható, amit az Állami Számvevőszék által kiszabott, összesen több mint 660 millió forintos büntetés okozott.
Ilyen körülmények között a Jobbik nemcsak munkatársak elbocsátására és irodák bezárására kényszerül, a holdudvarához tartozó szervezeteket sem tudja pénzelni. Így azoknak nincs miért a Jobbik mellett maradniuk – mondta lapunknak Juhász Attila.
Mindezek ellenére a Jobbik stratégiája nem változott: a néppártosodással alternatívát állítani a Fidesszel szemben, a baloldal megroppanását kihasználva lehetőleg az összes kormányellenes szavazót megszólítani – hangsúlyozta Juhász Attila. A Toroczkai-féle irány szerinte asszisztálás a Fidesz politikájához.
A Jobbik mintegy 20 százalékos eredményt ért el a parlamenti választáson, ami hiába volt a legjobb ellenzéki teljesítmény, a kudarcként értékelt szereplés Vona Gábor elnök lemondásához és pártszakadáshoz vezetett. Kérdés, hogy mostani állapotában, Sneider Tamás vezetésével a Jobbik mennyire alkalmas „néppárti alternatívát” kínálni.
Pillanatnyilag valóban nem rózsás a Jobbik helyzete, a pártot azonban korai lenne leírni – közölte Róna Dániel politológus, a Corvinus Egyetem oktatója. Róna emlékeztetett rá, hogy a jobbikosok által is megszavazott fideszes javaslat értelmében a párt támogatása (beleértve a frakciónak járó juttatásokat, a pártalapítványnak és a pártnak járó éves támogatást, a megemelt szakértői keretet) jelentősen nőni fog, megközelíti majd az évi 1 milliárd forintot, ami az ellenzéki pártok közül a legmagasabb összeg lesz.
Ha a Jobbiknak sikerül túljutnia a válságos időszakon, és visszafizeti a súlyos ÁSZ-büntetést, akkor kellőképpen nagy bevételi forrása lesz ahhoz, hogy talpra álljon.
Egyelőre nem lehet megmondani, hogy Toroczkaiék kilépése hány szavazatot visz el, de az új párt mindenképpen potenciális veszélyforrás a Jobbikra nézve – beszélt az érem másik oldaláról Róna Dániel. A korábbiaktól eltérően most valóban országosan ismert politikusok hagyták el a Jobbikot. A kilépő Toroczkai László és Dúró Dóra népszerűbb és ismertebb, mint Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, illetve frakcióvezetője.
Az űrt, amit Vona Gábor hagyott maga után, Sneidernek egyelőre nem sikerült betölteni – mondta a politológus. Nem látszik, hogy a Jobbiknak lenne olyan karizmatikus politikusa, aki képes lenne egy személyben növelni a párt támogatottságát. Ha az a mesterterv, hogy két év múlva Sneider hátralép, és átadja a helyét a visszatérő Vona Gábornak, akkor már csak az a kérdés: milyen állapotban lesz akkor a Jobbik?
A Mi Hazánk Mozgalom ideológiája sokkal inkább jobboldalinak tekinthető, mint a Jobbiké. A kampányban – Róna Dániel szerint – a Vona vezette párt retorikailag ritkán mutatott jobboldali karakterjegyeket: a klasszikus „Isten, haza, család” értékrend helyébe „a XXI. század, a bérunió és az árkok betemetése” lépett.
Juhász Attila szerint rövid távon a legtöbb, ami elvárható a Jobbiktól, az, hogy a párt meg tud maradni, nem forgácsolódik szét teljesen. Érzékelik a bajt a Jobbik politikusai is, akik újabban különféle programok szervezésével a párt közösségi jellegét akarják hangsúlyozni. Ezzel a Toroczkai-féle konkurenciára is reagálnak. Hosszabb távon, ha a Jobbik ellenzéki pártként akar viselkedni és szeretné megtörni a fideszes centrális erőteret, akkor – Political Capital főmunkatársa szerint – a néppártosodás folytatása az egyetlen járható út.
