Idén áprilisig már majdnem 163 milliárd forintot fizettek be a cégek a népegészségügyi termékadóként (neta) ismert adónem 2011-es bevezetése óta a költségvetésnek. A befolyt összeg egyre növekszik, tavaly 33,3 milliárdot szedett be az állam, jövőre pedig hetven százalékkal ennél is többet, 57 milliárdot terveznek elvonni ebből a forrásból. Az országgyűlés előtt lévő javaslat részben bővítené a „megsarcolt” termékek körét, másrészt növelné a sós és a cukros élelmiszerek adóterhét. A tervezett változással például egy 100 grammos zacskó csipsz akár 90-100 forinttal drágulhat.
A „chipsadó” bevezetésének eredeti célja az volt, hogy a sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagokat tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kisebb legyen a fogyasztás, illetve a gyártók változtassanak a receptúráikon, hagyják el az egészségtelen összetevőket a termékekből. A törvény hatálya alá az előrecsomagolt cukrozott készítmények, az üdítők, a gyümölcsíz, az ízesített sör, az alkoholos frissítők, az energiaitalok, a sós snackek, valamint a levesporok, ételízesítők tartoznak, amennyiben cukor-, só- illetve élénkítő-tartalmuk meghaladja a meghatározott határértéket. 2015 januárjától pedig az alkoholos italok is adóköteles termékek lettek, kivéve a pálinka, a jagermeister, és az unicum. A jövő évi költségvetési törvényben ez utóbbiakat is a neta hatálya alá vonná a kormány. Általánosságban az egészségkockázatokat jelentő élelmiszerek adója 20 százalékkal nőne, ez alól kivételek a cukros üdítők lesznek, amelyek mostani literenkénti adója 7 forintról 15 forintra nő. A sós termékek esetében a neta a kilogrammonkénti 250 forint helyett 300 forint lesz. Az energiaitalok adója 40-ről 50 forintra növekszik, a cukrozott kakaóporoké pedig 15 forinttal emelkedik kilogrammonként.
- Bár a megbetegedési és halálozási adatok csökkenésével még nem igazolható, de az irány jó – állítja Bodrogi József közgazdász, a népegészségügyi termékadó előkészítésével megbízott egykori miniszteri biztos. A szakember emlékeztetett arra, hogy a neta hatására számos betegségmegelőző programot is meghirdetett a szaktárca, sőt a WHO támogatásával az Országos Egészségfejlesztési Intézet, illetve az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet hatásvizsgálatot is végzett 2014-ben. Kiderült, hogy a bizonyítottan egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek forgalma 27 százalékkal csökkent, az átlagáruk pedig 29 százalékkal emelkedett. A gyártók 40 százaléka változtatott az előállítási receptúrán, 30 százalékuk eltávolította a káros összetevőt, 70 százalékuk mérsékelte annak mennyiségét.
- Ám mindez Bodrogi József szerint nem elég, mert a neta és az egyéb kormányzati egészségvédő intézkedések ellenére még mindig a javasolt napi maximum érték többszörösét eszik meg a magyarok például sóból, zsírból. Az érdemi változáshoz szükség lenne kormányzati kampányokra, következetesen végigvitt népegészségügyi programokra. Példaként említette, hogy miközben 2010 és 2014 között Szócska Miklós az akkori egészségügyért felelős államtitkár többrontos harcot hirdetett a nem dohányzók védelmében és ideig-óráig csatát is nyert, a következő ciklusban már korántsem kapott ekkora figyelmet ez a küzdelem. Óriási árat fizetünk érte, hiszen éppen a legfiatalabb korosztályban, a 15-24 évesek között 24-ről 39 százalékra nőtt a dohányzók aránya. Ha ez ellen nem teszünk semmit és tűrjük, hogy a fiatalok több mint harmada cigarettázzon, azzal súlyos betegségeknek és azzal járó korai halálozásnak ágyazunk meg. Éppen ezért szükség lenne az alkohol után a vágott dohányra is kiterjeszteni a neta-t – vallja a közgazdász. Hozzátette: az elfüstölt cigaretták felét mostanra a vágott dohány adja, míg néhány éve ennek a piaci részesedése csupán 12 százalék volt. Egységnyi pénzből kétszer annyi cigaretta sodorható a vágott dohányból. Ha ez utóbbi grammját csak egy forint különadó terhelné, az hat milliárd többlet bevételt hozna az egészségügynek.
