;

Nagy Imre;szobor;eltávolítás;

FOTÓ: BOHANEK MIKLÓS

- "Nemzeti vértanúk" jöhetnek Nagy Imre helyére

Szakály Sándor történész szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök szobrát.

Az Országgyűlés Hivatala több mint két hét elteltével válaszolt arra a kérdésünkre, hogy valóban el akarják-e vitetni Nagy Imre szobrát a Parlamentnél lévő Vértanúk teréről.

A közelmúltban a Demokratikus Koalíció hívta fel rá a figyelmet, hogy veszélybe kerülhet a mártír miniszterelnök szobra. A pártnak az a feljegyzés lett gyanús, amelyben Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója megemlítette a Vértanúk tere „gyalogos-prioritású átalakítását”. A DK az 1956-os forradalom és a hősök megcsúfolásának tartaná, ha Nagy Imre szobrát eltüntetnék az Országház közeléből.

A Such-féle hivatal most azt írta lapunknak, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében a Vértanúk tere a kiemelt nemzeti emlékhely része, amelynek vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala. Ugyanezen törvény alapján a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén tervezett építési tevékenységhez. „Tervek és előterjesztés híján a bizottság a mai napig még nem tűzte napirendre a tér átépítésének kérdését. Ha ez változik, akkor tájékoztatni fogjuk a szerkesztőséget” – olvasható a válaszban.

A KNEB-nek amúgy Such György is a tagja. A bizottság vezetője az a Kövér László házelnök, aki 2012-ben már felvetette, hogy Nagy Imre szobrát máshova kellene helyezni.

Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója szintén tagja a szóban forgó bizottságnak. Szakály a Népszavának megerősítette: Nagy Imre szobrának ügyében a KNEB-hez még nem érkezett semmiféle előterjesztés. Ha lesz ilyen, akkor értelemszerűen megvitatják a kérdést, majd döntést hoznak. „Eddig informálisan sem kaptam semmiféle megkeresést” – tette hozzá.

Amikor személyes véleményéről kérdeztük, Szakály Sándor elmondta: a Vértanúk terén régebben az 1934-ben felavatott Nemzeti Vértanúk emlékműve állt, amely – megfogalmazása szerint – „az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság, a Lenin-fiúk és a vörösterror áldozatainak állított emléket”. Ezt a szobrot 1945 őszén lerombolták. „A szocialista rendszer szerette volna eltörölni a tanácsköztársaság idején elkövetett gyilkosságok emlékét” – közölte a történész.

Visszahoznák a Vértanúk terére az 1919-es Tanácsköztársaságés a vörösterror áldozatainak 1934-ben felavatott emlékművét FOTÓ: FORTEPAN / KURUTZ MÁRTON

Visszahoznák a Vértanúk terére az 1919-es Tanácsköztársaságés a vörösterror áldozatainak 1934-ben felavatott emlékművét FOTÓ: FORTEPAN / KURUTZ MÁRTON

Minden áldozatnak kell, hogy legyen emlékműve – jegyezte meg. „Ha az a szándék, hogy a Kossuth tér és közvetlen környéke nagyjából az 1944 előtti állapotoknak megfelelően alakíttassék ki, és érkezik ilyen javaslat, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a Vértanúk terén állítsák fel újra az eredeti emlékművet, Nagy Imre szobrának pedig keressenek másik helyet” – mondta. Szerinte Nagy Imrének is jár a tisztelet. Ha úgy adódik, és elkerül jelenlegi helyéről a volt miniszterelnök szobra, akkor – vélekedett Szakály Sándor – „jól látogatható közterületen, Budapesten” kellene maradnia.

Nem nagyon lehet szorongás nélkül nézni, hogy mi történt az uniós csúcson Magyarország miniszterelnökével, amikor megpróbált odacsapódni Merkel német kancellár és Macron francia elnök beszélgetéséhez.