A bejelentést egyidejűleg tette meg a Kreml és a Fehér Ház sajtószolgálata. A csúcstalálkozó helyszínéről és időpontjáról még szerdán született megállapodás, amikor John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Abban már előzetesen egyetértettek, hogy az amerikai és az orosz elnök találkozóját a július 11-12-ikén Brüsszelben Trump részvételével tartandó NATO-csúcsértekezlet utáni napokra célszerű megszervezni. A helyszínt illetően kezdetben volt némi nézeteltérés: orosz részről azt szivárogtatták ki, hogy Bécsben lesz az orosz-amerikai csúcs, később azonban Trump azt közölte, hogy valószínűleg Helsinkiben.
Az amerikai elnök előzetesen Szíriát és Ukrajnát emelte ki, mint Putyinnal folytatandó megbeszélésének várható vezető témáit. Az évek óta tartó polgárháború sújtotta Szíriában az oroszok közvetlen – és felettébb hatékonynak bizonyuló - katonai támogatást nyújtanak Bassár el-Aszad elnök rendszerének. A szír kormányhadsereg ellen küzdő erők nagyon különfélék, a spektrum a Nyugat-barát, illetve a szunnita Szaúd-Arábia által pénzelt fegyveres csoportoktól a fanatikus szunnita iszlámistákig terjed. Asszadot az oroszok mellett a síita Irán is erőteljesen támogatja.
Ukrajnától az oroszok 2014-ben fegyveres erővel elragadták a Krím félszigetet, valamint szeparatista fegyveres lázadást szítottak a nagyrészt oroszok lakta, kelet-ukrajnai Donbasz térségben, ahol azóta megmerevedtek a frontvonalak, de a tűzszünetet rendszeresen megsértik. Donald Trump és Vlagyimir Putyin már kétszer találkozott. Először a G20-csoport tavaly júliusi hamburgi konferenciáján, legutóbb pedig tavaly novemberben a Vietnamban tartott Ázsia-Csendes-óceán Fórumon. Akkori megbeszélésük után Trump úgy nyilatkozott: hitelt ad Putyin azon kijelentésének, hogy Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba.
Jurij Usakovval, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója úgy vélte, hogy a két elnök közös nyilatkozatot fogad el a kétoldalú kapcsolatok javításáról, valamint a nemzetközi stabilitás és biztonság szavatolása érdekében teendő lépésekről. John Bolton a moszkvai megbeszélések után jelezte, hogy a csúcsot várhatóan egy külügyminiszteri találkozón készítik elő.
Számos nyugati fővárosban bizonyos aggodalommal tekintenek az amerikai-orosz csúcstalálkozó elé, részben a nemrég tartott G7-csúcsértekezleten szerzett tapasztalatok alapján. A világ vezető ipari hatalmainak a kanadai egyeztetésén Trump több alapvető kérdésben összeveszett a többiekkel, viszont azt követelte, hogy vegyék vissza a Krím annektálása miatt kizárt Oroszországot a klubba, állítsák helyre a G8-as formációt.
Elemzők szerint az atlanti partnerek bizalmát a közelgő amerikai-orosz csúcstalálkozót illetően az állíthatná helyre legalább részben, ha a brüsszeli NATO-csúcson az amerikai elnök az eddigieknél egyértelműbben állna ki a nyugati védelmi szövetség, a kölcsönös és kollektív biztonság elve mellett.
