Spanyolország;nők;felháborodás;

„Őket szabadon engedik, tőlünk elveszik a szabadságot” – üzente egy nő
Madridban FOTÓ: ADOLFO LUJAN/CROWDSPARK

- „Olcsón meg lehet úszni, ha egy nőt megerőszakolnak”

„Óriási a düh, a harag és a felháborodás”– mondták lapunknak madridi nőjogi aktivisták, miután kiengedték a börtönből a La Manada (Falka) néven elhíresült csoport tagjait, akik két éve megerőszakoltak egy fiatal nőt.

„Ezen a helyen nem szolgálunk ki erőszaktevőket... Ez egy biztonságos hely a nők számára” – Sevillában már akadnak olyan boltok, éttermek, ahova kifüggesztették ezeket a szórólapokat. Helyi női csoportok osztogatják őket az andalúz fővárosban, egy másik felhívás kíséretében: „Tisztelt Kereskedő: mi nők nem fogyasztunk olyan vendéglátóegységben, ahol erőszaktevőket szolgálnak ki, ezért arra kérjük, hogy csatlakozzon a felhívásunkhoz, és függesszen ki egy (a belépést megtiltó) figyelmeztetést a bejáratra.”

Amint kiderült, hogy pénteken feltételesen szabadlábra helyezik a La Manada néven elhíresült, ötfős férfitársaság tagjait a börtönből, országszerte nők ezrei vonultak utcára, és kezdtek akciókat szervezni – ismét.

„Őket szabadon engedik, tőlünk elveszik a szabadságot” – üzente egy nőMadridban FOTÓ: ADOLFO LUJAN/CROWDSPARK

„Őket szabadon engedik, tőlünk elveszik a szabadságot” – üzente egy nőMadridban FOTÓ: ADOLFO LUJAN/CROWDSPARK

Legutóbb akkor volt ehhez hasonló női megmozdulás Spanyolországban, amikor áprilisban egy pamplonai bíróság úgy döntött, hogy La Manada tagjai nem nemi erőszakot követtek el, hanem „csupán” szexuális visszaélést. Mindezt úgy, hogy a 2016-os, San Fermín ünnepségen történt esetről videofelvétel is készült, ami bizonyítja: az akkor 18 éves nő nem egyezett bele, hogy mind az öt huszonéves részeg férfi közösüljön vele, megalázza őt, és mindezt mobiltelefonnal rögzítse. A hatóságok egyebek között azt rótták fel az áldozatnak – akit mindvégig könnyűvérű, magát időközben meggondoló nőként igyekeztek beállítani –, hogy nem tiltakozott eléggé (!), s úgy tűnik, ez az érvelés sikeres is volt, hiszen a férfiakat nem találták bűnösnek csoportos nemi erőszak vádjában. Mivel két évet már őrizetben töltöttek, 6 ezer euró kifizetése után pénteken feltételesen szabadlábra helyezték őket.

AFP fotó

AFP fotó

A hétvégén az egész országban akadtak tüntetések, Sevillában pedig különösen aktívak voltak a női csoportok. A céljuk világos: a hazatérő férfiak ne érezzék magukat otthon, és ne tudják úgy folytatni az életüket, mintha mi sem történt volna két évvel ezelőtt. A szórólapokkal is azt kívánják elérni, hogy ne adjanak munkát, de még csak ki se szolgálják a La Manada tagjait. Különösen azokra a környékekre fókuszálnak, ahol korábban gyakran megfordultak a férfiak. Vannak olyan utcák, ahol a férfiak fényképe, és neve is szerepel a szórólapokon, az alábbi szöveg kíséretében: „Erőszaktevő vagyok, és az állam ezt engedélyezi.”

AFP fotó

AFP fotó

A városban most azt találgatják – emlékeztet az El País napilap –, hogy a La Manada tagjai visszatérnek-e korábbi munkahelyeikre – akadnak köztük katonák, egy rendőr és egy fodrász is. A munka törvénykönyve szerint egyébként a munkáltatóknak kötelessége visszavenni őket, és azokat az állampolgárokat pedig, akik az ellenkezőjére buzdítanak, esetleg megfenyegetik a munkáltatót, felelősségre lehet vonni. A nőjogi aktivistákat azonban ez egyelőre nem tántorítja el attól, hogy emlékeztessék a férfiakat arra, amit tettek.

Másodrendű állampolgároknak érzik magukat a nők
„Óriási a düh, a harag és a felháborodás most Spanyolországban. A spanyol igazságszolgáltatás azt üzente nekünk nőknek, hogy olcsón meg lehet úszni, ha egy nőt megerőszakolnak, megaláznak és kihasználnak” – mondta lapunknak Madridból Paula és Ale, a Mujeres en Lucha (Harcoló nők) című lap munkatársai, egy nappal azután, hogy részt vettek egy fővárosi tüntetésen. Beszámolójuk szerint általános érzés a nők körében, hogy az igazságszolgáltatás magukra hagyta, és másodrendű állampolgároknak tekinti őket. „Normális esetben, ha a bíróság előtt áll a vádlott, megkérdezik, hogy ő követte-e el a tettet. Nálunk a nőt vonják kérdőre, hogy összezárta-e a lábát... Ebben a konkrét esetben az történt, hogy volt három bíró, köztük egy nő, akik azt üzenték: az áldozat nem kiabált, harcolt és tiltakozott eléggé, ami egyet jelent a beleegyezéssel” – magyarázták a nők felháborodva a Népszavának.



A visegrádi négyek nélkül rendezett brüsszeli találkozón nem született döntés a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról.