Mindnyájan európai megoldásokról beszéltek, de mást és mást értettek rajta. A migrációról rendezett vasárnapi brüsszeli nem hivatalos minicsúcson a résztvevők nem hoztak döntéseket, és nem fogadtak el nyilatkozatokat. De nem is ez volt a cél, hanem két- vagy háromoldalú megállapodások lehetőségének a kipuhatolása.
A német kancellár kérésére összerántott találkozón 16 érintett vagy érdeklődő tagállam vezetője vett részt. A visegrádi négyek kormányfői – köztük Orbán Viktor – távol maradtak.
A menekülthullám frontországai, például Olaszország és Spanyolország, azt szeretnék, ha több támogatást kapnának partnereiktől a határvédelemben és a menekültek szétosztásában. Az északiak, köztük a németek, a menedékkérők EU-n belüli szabad mozgását – például Olaszországból Ausztrián át Németországba vándorlását – szeretnék korlátozni. Az álláspontok annyira eltérőek, hogy nem csak a vasárnapi találkozón nem született egyezség, hanem a hét második felében összeülő EU-csúcs is el fogja halasztani a döntést a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról. Ezt maga Angela Merkel német kancellár is elismerte, amikor érkezésekor a sajtó elé állt.
Merkelnek sürgős megoldást találnia a válságra, mert ultimátumot kapott bajor koalíciós partnerétől, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőitől: vagy a hó végéig uniós szinten nyélbe üti a megállapodást a menedékkérők hullámának korlátozásáról, vagy Horst Seehofer belügyminiszter gyakorlatilag lezárja előttük a német határt. Ez nem csak a berlini koalíció, de a határellenőrzés nélküli schengeni rendszer végét is jelentené. Sebastian Kurz osztrák kancellár a hétvégén bejelentette, hogy ha a németek visszafordítják a határról a migránsokat, akkor Ausztria le fogja zárni a Brenner-hágót.
Olaszország sem akar belemenni a területén regisztrált, de Ausztriába, majd onnan Németországba távozott menedékkérők visszafogadásába, amíg nem születik döntés a migránsok EU-n belüli arányos szétosztásáról. Az új olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte ennek megfelelően nyolcpontos tervvel érkezett a brüsszeli minicsúcsra. A római kormány elképzelései szerint az Olaszországba vagy Spanyolországba érkezett migránsokat azonnal, még az előtt kell szétosztani a tagállamok között, hogy a menedékkérelmüket elbírálják. Contéék úgy vélik, hogy meg kell szabadulni a dublini rendelettől, amely előírja, hogy az érkezési ország felelős a menedékkérelem elbírálásáért, ezért vissza is kell fogadnia azokat, akik a nyilvántartásba vételük után továbbálltak. Szerintük a menekültek befogadását elutasító országokat pénzelvonással kell sújtani.
Része az római tervnek a menekültpolitika „kiszervezése” is, aminek a gondolatát több más EU-tagállam, sőt, az Európai Bizottság is dédelgeti. Ennek értelmében az Európába tartó migránsokat Észak-Afrikában felállított központokban kellene „átvilágítani”, mielőtt engedélyt kapnának a belépésre az EU területére. Az ötlet szépséghibája, hogy eddig egyetlen kibocsátó vagy tranzit ország sem adta a beleegyezését ilyen központok létesítéséhez, és nemzetközi menekültügyi szervezetek is aggályosnak ítélik az elképzelést.
A franciák és a spanyolok egy olyan közös javaslattal álltak elő, amely szerint a tengerből kimentett embereket zárt és biztonságos parti táborokban kellene elhelyezni el EU földközi-tengeri partszakasszal rendelkező országaiban. A vita a csütörtökön összeülő EU-csúcson folytatódik.
