A kémiai anyagoktól – nikotin, alkohol, drog - való függőségek mellett az elmúlt évtizedekben megjelentek az úgynevezett viselkedéses függőségek is – mondta dr. Hoyer Mária, a Budai Egészségközpont klinikai- és klinikai addiktológiai szakpszichológusa a Népszavának. Ezekben az esetekben az érintett elveszti a kontrollt a normális hétköznapi tevékenységek felett, és azok kezdenek „uralkodni” rajta. Kényszeresen, ellenállhatatlan vágyat érez, hogy használja például a mobiltelefonját, a tévét, az internetet, a játékokat.
Beszippant
Illusztráció: pexels.com
A 90-es években, ahogy az internethasználat terjedni kezdett, az első vizsgálatok felhívták a figyelmet: nagyon gyorsan függővé lehet válni. 2000-ben és 2001-ben már azonosítottak is internetfüggőket. Azóta kiderült, bizonyos internetes tevékenységek is addiktívvá tehetnek. Ilyenek az online játékok, amelyekre különösen a gyerekek, a serdülők és a fiatal felnőttek fogékonyak. A fejlesztők persze rájöttek, hogy még „hatásosabb”, ha a mobiltelefonokon is lehet ezeket használni. Így már egész kicsi gyerekeket is „beszippantanak”, úgy leköti őket, is, hogy órákig képesek játszani. A függőknél a valós idő, a kapcsolatok és maga az élet háttérbe szorul – mondta az addiktológus.
Nem biztos, hogy a „gugli” mindig a barátunk
Illusztráció: pexels.com
Az internet is az egyik fő „oka”, hogy a testképpel kapcsolatos függések is egyre gyakoribbak. Elsősorban a fiatalok, de a középkorúak gondolkodását is sokszor túlzott mértékben befolyásolják a különböző - interneten talált - információk: mit egyenek és mit még véletlenül se. Létezik az úgynevezett táplálékfüggőség jelensége is, ami kialakulhat például egyfajta ételtől, de akár általánosan is: a szorongását étellel vezeti le a beteg, és a negatív következmények ellenére sem tudja abbahagyni. Az orthorexia, az egészséges étel függőség olyan táplálkozási zavar, amikor csak bizonyos típusú ételt hajlandó valaki megenni, és közben létfontosságú tápanyagokat mellőz, aminek következtében hiánytünetei alakulhatnak ki.
Belső drog
Van, aki egyre többet, majd már állandóan edzeni akar, mert az agyban a fokozott mozgás hatására termelődő endorfin olyan, mint a drog. A függő a jó érzés eléréséhez kényszeresen növeli a terhelést. Ha kimarad egy alkalom, durva megvonási tünetei lesznek: nyugtalan, depressziós lesz, nem érti, mi történik vele. Ez magyarázza azt is, hogy ha az élsportolóknak sérülés miatt ki kell hagyniuk néhány hónap edzést, nagyon „megzuhanhatnak”. Mentális zavarokat okozhat ugyanis, ha a szervezet nem kapja meg a megszokott belső drogját.
És a „shopizás”
Illusztráció: AFP
Függőséget okozhat a szerencsejáték, de akár a vásárlás és a fogyasztás túlzásba vitele is. Ilyenkor a beteg - a droghasználóhoz hasonlóan - nem tudja kontrollálni a késztetéseit. A kényszeres vásárlás jelensége a 80-as évek vége, a 90-es évek eleje óta létezik, a definíciója szerint a vásárlás és a költés olyan krónikus és abnormális formája jellemzi, amely szélsőséges formában ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan és ismétlődően megjelenő vásárlási vágyat okoz. A szakirodalom többféle vásárlói típust is megkülönböztet. Az érzelemfókuszú vásárló egy-egy tárgy megvásárlására érez vágyat vagy kényszert, az impulzív vásárló hirtelen jövő, spontán vágy következtében vásárol. A kontrollálatlan vásárló a pszichológiai feszültségét és szorongásait csökkenti így, míg a kényszeres vásárló a negatív érzelmi állapotát. Addiktívvá akkor válik egy vevő, ha folyamatos és ellenállhatatlan vágyat érez a vásárlásra. Az imázsvásárlóra pedig az „az vagy, amit megveszel” szlogen hat leginkább. Léteznek alkuvadászok is, akiknek bár nincs szükségük a termékre, az agresszív késztetéseik, a hatalom- és kontrollálási vágyuk alkudozásba hajtja őket.
Miért?
A függőség kialakulásában szerepet játszanak a környezeti hatások, a kultúra és az érzékenység, a szorongásra való hajlam is. Egy 2009-es kutatásból az derült ki, hogy a magány, az iskolai siker- helyetti állandó kudarcélmény miatt a 12-18 éves korosztály nem tartja magát szerethetőnek, és a virtuális világba menekül, amelynek ráadásul az anonimitása is vonzó számukra. Az interneten ugyanis mindenki az lehet, aki akar: az iskolában lúzernek tartott, megalázott, ettől pedig elkeseredett kamasz lehet akár tündérkirálylány vagy hősszerelmes is. Ha sikeres lesz, alig bír „leakadni”, hiszen végre boldog, vannak barátai, sikeres. A kényelmesség a túlzásba vitt internetezés harmadik fő oka. Már a reklámok is azt sugallják: házhoz jön a világ: bármikor bármit meg lehet nézni, venni vagy beszélni, mert a készülékeink mindig velünk vannak. A magukat függőnek tartó tinédzserek a felmérésben úgy fogalmaztak, a „kockulás”, (a kifejezés a monitor alakjára utal, amilyenné ők is válnak, ha sokat ülnek előtte) jó unalom- és magányűző. Ezért ijesztő mennyiségű, 6-8 órát töltenek a képernyő előtt; hajnalig játszanak.
Illusztráció: pexels.com
Árt az állandó kritizálás
„Meg kell érteni: nem segítenünk a cseperedő gyereknek, ha folyton kritizáljuk. Az értékeit kell kiemelni, nem pedig azt, hogy mit nem tud, miben rossz” – mondta Dr. Hoyer Mária. A környezetnek; partnernek, családnak, szülőnek, tanároknak, kollégáknak, barátoknak észre kell venni, ha valakinek szélsőséges szokásai kezdenek kialakulni. Lehet és kell is jelezni, hogy talán kicsit sok. A reakció ugyan tagadás lesz, de biztos, hogy a megjegyzés el is gondolkodtat. Érdemes ekkor online kérdőíveket ajánlani, hogy kiderüljön, van-e szó függőségről – mondta a szakember.
Cél: absztinencia
A klasszikus függőségekhez hasonlóan először az absztinencián kell dolgozni: a pornófüggő letiltja magát az oldalakról és beépít a számítógépébe olyan programot, ami akkor sem engedi belépni, ha visszacsábulna. Elkezd a valódi emberi kapcsolatain dolgozni, ha szükséges, pszichológussal. Táplálkozási függőségnél dietetikus segítségével kell kialakítani a testtudatosságot, hogy figyeljen a test jelzéseire. Ne töltse állandóan azzal az idejét, hogy az élelmiszerek címkéit olvasgatja, miközben az élet elmegy mellette. A vásárlás- és fogyasztási függőknek meg kell tanulniuk tervezetten vásárolni. A szülőnek pedig határokat kell szabnia, nem elég sopánkodni, hogy a gyerek milyen sokat gépezik, meg kell határozni, mennyit, mikor teheti. Ha a gyerek nem működik együtt, ki kell húzni a falból a dugót, és a telefonról is le lehet venni az internetet. Ez azért is fontos, mert a kamaszok akár internetes zaklatásnak is ki lehet téve. Nem egy tinédzser lett öngyilkos, mert a közösségi oldalon „rászálltak”, kritizálták a teste vagy a szemüvege miatt – mondta Dr. Hoyer Mária.
