A legbelsőbb érzékeinkig hatol a kolozsvári teátrum Aki elzárja az éjszakát című előadása a Pesti Színházban. A sztori és a megvalósítás is eléggé extrém. Egy náci tiszt és a koncentrációs tábor egykori foglya több mint tíz évvel a háború után újra találkoznak. Viszonyuk a táborban nemi erőszakkal kezdődött. Mondhatni erős kezdés és a folytatás is bőven hordoz meglepetéseket. A forgatókönyvet és magát a rendezést is Nona Ciobanu jegyzi. A színpadi adaptációt Liliana Cavani Az éjszakai portás című filmje ihlette. A főhős ugyanis, az egykori náci tiszt éjszakai portásként dolgozik egy szállodában. A cselekmény is egy hotelszobában játszódik. És rögtön újra megjelenik az erőszak. A férfi nem engedi el a nőt. Ha úgy tetszik, ismét fogva tartja. A történet hamar túljut a józan ész határain. A nemből ugyanis igen lesz és újra nem. Hihetetlen érzelmi libikóka részesei lehetünk. Rendkívül intenzív a színészi játék. Györgyjakab Enikő és Viola Gábor szó szerint és áttételesen is pőrévé válnak, mindent levetnek magukról, nem csak a ruháikat, hanem a gátlásaikat, az előítéleteiket is. Van az előadásban egy nehezen felejthető rendkívül érzéki jelenet, amikor egymást etetik, vadul, szinte egymásba hatolva. A múltat azonban nem lehet eltörölni, az örökké ott kísért és beárnyékol mindent.
Az Aki elzárja az éjszakát című szenvedélyes előadásban Viola Gábor és Györgyjakab Enikő
A kolozsvári társulat másik budapesti vendégjátéka a Vígszínházban már a játékidejével is meglepetést keltett, hiszen a Rosmersholm című Ibsen darabot csaknem négy órán keresztül játszották. Andriy Zholdak rendező egy merész és akár önkényesnek is mondható gesztust tett, mégpedig a két főszereplőt Rebekka Westet (Imre Éva) és Johannes Rosmert (Bodolai Balázs) főként az előbbit úgy állítja be, mint akik a férfi felesége öngyilkossága után az őrületbe menekülve próbálják túlélni a szörnyű tragédiát. Nagyon sok a néma ismétlődő gesztus. Imre Éva pedig nagyon sokféle árnyalatát, színét mutatja az őrületnek. A nő felkínálkozásától a kényszeres cselekvésekig sok mindent látunk és előbb-utóbb beavatódunk. Részesévé válunk az őrületnek, bevon bennünket is ez az egész megmagyarázhatatlan kibillenés. A rendező és Daniel Zholdak által jegyzett játéktér főként a Vígszínház hatalmas színpadán fokozza azt az érzést, hogy itt valami földön túli erők mozgatják a szereplőket. Ahogy például beomlik a tető, a kövek zuhanása azt érzékeltetik, hogy itt bizony minden megtörténhet. Az előadás azt is felveti, hogy a rendezői instrukcióknak lehet határt szabni, vagy egy színésznek teljesen alá kell-e minden esetben rendelnie magát a rendezői igénynek. Többek között erről is lehetne beszélgetni a hamarosan kezdődő Pécsi Országos Színházi Találkozón, ahová beválogatták a produkciót.
Infó: A Kolozsvári Magyar Színház vendégjátékai
Aki elzárja az éjszakát - Rendező: Nona Ciobanu, Pesti Színház
Rosmersholm - Rendező: Andriy Zholdak, Vígszínház
