Ha az Európai Unió bármely tagállamában májusban megkérdezik a hivatalban lévő pénzügyminisztert, hogy mi újság a költségvetéssel, akkor arra asszociál, hogy az éppen folyó büdzsé állásáról kell számot adnia, mivel a következő esztendő várható bevételeiről és kiadásairól ráér szeptember-október táján nyilatkozni. Magyarország azonban nem ilyen hely. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - biztos, ami biztos - közleményben jelentette be, hogy megkezdték a felkészülést a 2019. évi költségvetés véleményezésére. Szükség esetén felhívják a figyelmet a költségvetésről szóló törvényjavaslatban rejlő kockázatokra, a tervezet megalapozottságára, de főként az átláthatóságára.
Rejtély, hogy az ÁSZ miért adta ország-világ tudtára, hogy a legfontosabb feladatát, a költségvetés ellenőrzését a törvényeknek megfelelően teljesíti. Ha belelapozunk az idei büdzsé tervezetéről készült bírálatukba, akkor pontról pontra visszaköszön "a nem kockázatos, alátámasztott" megjegyzés.
Az ÁSZ azonban ezúttal ködösít. A reá rótt feladatokkal el akarja palástolni a december-januári, az ellenzéki pártokat sújtó büntetéseit, amelyek közül kimagaslott a Jobbik 660 milliója. A döntés ellen jogorvoslattal élni nem lehetett, a végső ítélőbíró a számvevők elnöke volt, aki egykor a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettesi székéből ült át három parlamenti ciklusnyi időszakra az Apáczai-Csere János utcába.
Aligha véletlen, hogy a kormánypárt az ÁSZ szerint törvényesen gazdálkodott, náluk büntetés szóba se jöhetett. Ne feledjük: a pártvagyont nem kockáztatták, nem szórták el Orbánék. Az ilyen kiadásaikat a közmédia, a társadalmi ünnepek megrendezése, a nemzeti konzultáció, no meg a választások finanszírozása nevű költségvetési soron találhattuk meg.