A magyar emberek soha nem múló hálával tartoznak Orbán Viktornak és újonnan alakuló kormányának, amiért minden gond ellenére szilárdan képviselik őket. Külön elismerést érdemel, hogy nem csupán azokra érvényes ez, akik rájuk szavaztak, hanem mindenkire. És ne akadjunk fenn azon, hogy úgy lett kétharmaduk a parlamentben, hogy nem többen (sőt!) voksoltak rájuk, mint amennyien ellenük. Szerencsére a jól kialakított választási törvény korrigálja ezeket az anomáliákat.
Így aztán nem meglepő, hogy a miniszterelnök szerint a magyar emberek a Stop, Soros törvénycsomagra szavaztak. Nem pártokra, vagy azok tagjaira tehát, hanem a civil szervezetek és a menedékkérők ellen irányuló jogszabályokra. Természetesen kivétel nélkül. Vagyis az új kormány csak az ő akaratukat teljesíti, amikor gőzerővel dolgozik, hogy szinte rögtön a parlament elé terjeszthesse a csomagot, valamint a gránitszilárdságú alaptörvény hozzá tartozó módosítását.
Nem történt oly régen, jól emlékezhetünk rá, az előző ciklusban azért halasztották el a szavazást a Stop, Sorosról, mert nem volt meg a kétharmaduk. S lám, nem hiába bíztak benne, hogy a választás után meglesz. Így teljesíthetik az összes magyar ember kívánságát,
ami nem mellesleg a hatalmon lévők szinte egyetlen, de annál hangsúlyosabb választási ígérete volt.
Vagyis már most sem számít az a több mint két millió ember, aki a kormányváltásra voksolt. Még kevésbé számítanak azok a magyarok, akik a Nyílt Társadalom Alapítványoknál dolgoztak eddig, s azok Berlinbe költöztetése most érzékenyen érintheti őket. Időben és jobban meg kellett volna gondolniuk, hogy - ha áttételesen is - Sorosnál vállaljanak munkát. Talán mindezeket az állampolgárokat mostantól nem is tekinthetjük magyar embereknek, hiszen ők a jelek szerint szemben állnak a jóságos hatalommal, amely pedig mindent megtesz értük.
Ami azt is jelenti, hogy jelentősen fogy a magyar. Érthető, hogy a hatalom most minden erejével igyekszik ösztönözni a szüléseket. Bár néhány millió embert nehéz lesz pótolni.
