Ha egyszerű lenne, már megoldották volna. De a problémáról Izrael hetven évvel ezelőtti megalapításakor azonnal kiderült, mennyire bonyolult: a különböző jogi megközelítések szerint Jeruzsálem a zsidó állam avagy Palesztina egységes fővárosa, egyszerre mindkettőé, esetleg egyiké sem.
A dilemma visszavezethető a palesztinai brit mandátum végét kimondó 1947-es ENSZ-határozatra, amely Jeruzsálemet nemzetközi kormányzás alatt álló "corpus separatumnak", azaz "külön testnek" nyilvánította. Ezt a lehetőséget, miként a város két részre osztásáét is az arabok eljátszották, amikor 1948-ban megtámadták a frissen kikiáltott zsidó államot. Legalábbis az izraeliek szerint, merthogy 57 iszlám ország ma is Palesztina fővárosának tekinti, Jordánia pedig 1950-ben egyenesen a saját második fővárosának nyilvánította Jeruzsálemet. A dolog néha börleszkbe csap át: Costa Rica és El Salvador eddig háromszor költöztette a nagykövetségét Jeruzsálemből Tel Avivba, vissza, és megint Tel Avivba. A távolság légvonalban alig 54 kilométer, úgyhogy az egész inkább csak jelkép - de annak az egyik legfontosabb a világon.
Hát persze, hogy Izrael fővárosa, mi más lenne? - vágta rá egy amúgy arabbarát, baloldali izraeli beszélgetőtárs, amint felmerült a téma. A zsidó állam 1980-ban alkotmányos törvényben rögzítette, hogy Jeruzsálem a kormánya székhelye, mégpedig az egész. A kérdés ezzel együtt ott lebeg a forró közel-keleti levegőben, hiszen ha majd megalakul a tervezett második állam, a palesztinoké, akkor annak is kell majd egy főváros, ami aligha lehet Ramallah, Jerikó vagy Betlehem. Az Európai Unió továbbra is az 1947-es ENSZ határozat mellett tör lándzsát: Jeruzsálem különálló, nemzetközi jogállású város, egyszer majd innen irányítják mindkét, egymás mellett békében élő országot.
Azzal, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe viszi a nagykövetségét, voltaképpen nem bontja meg a status quót, hiszen formálisan továbbra sem ismeri el, hogy Izrael az egész várost bekebelezte. A Jeruzsálemben születettek amerikai útlevelébe továbbra sem írják be, hogy a város mely államhoz tartozik. A palesztinok így is tömegesen lázonganak, e sorok írásakor már kilenc halottnál tartunk, és még nincs este.
Ebbe a felbolydult méhkasba nyúlt bele a magyar (és a cseh meg a román) kormány, amikor az izraeli kormánnyal ápolt jó viszony kedvéért megakadályozta, hogy az Európai Unió elítélje az amerikai követség Jeruzsálembe költöztetését. Ezt elsősorban a francia diplomácia szorgalmazta, Izrael jobboldali kormánya ügyesen keveri a kártyát. Magyarország esetében még bizonyos antiszemita utalások fölött is szemet huny, sőt a háttérben maradva segíti az Orbán kormány civil- és Soros-ellenes hadjáratát. Akárcsak Putyinnak, Netanjahunak is sokat megér egy-két unión belüli jó barát.
Ami pedig a három ábrahámi világvallás közös szent városát illeti: a zsidók évszázadokon keresztül köszöntek el egymástól azzal, hogy "Jövőre Jeruzsálemben!" Most a palesztinokon a sor, hogy ugyanezt tegyék. Ők is elég kitartóak.