A Zeri.info pristinai hírportál beszámolója szerint Hashim Thaci kifejtette: egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni térség és az EU soha nem volt még olyan közel egymáshoz mint most, és mindkét félnek az az érdeke, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozhassanak az európai családhoz. Mint mondta: Koszovónak feltétlenül fel kell gyorsítania az európai integráció útján folytatott lépéseit, meg kell fogalmaznia európai perspektíváját, és a lehető legrövidebb időn belül tagjelölti státust kell szereznie.
A koszovói államfő felhívta a figyelmet arra, hogy országának továbbra is érdekében áll a kapcsolat normalizálása Szerbiával. "Koszovó nemcsak a párbeszéd folytatásában érdekelt, hanem abban is, hogy tartós békét biztosítsunk a térségben" - tette hozzá.
Végül aláhúzta, hogy a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszerről is tárgyalt az Európai Tanács elnökével, és tájékoztatta mindazokról a lépésekről, amelyeket Pristina a vízumliberalizáció érdekében eddig tett.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közös sajtótájékoztatójukon elismerőleg szólt arról, hogy Pristina a közelmúltban ratifikálta a Montenegróval megkötött határegyezményt, ez ugyanis fontos kérdés volt Brüsszel számára, és fontos lépés annak érdekében, hogy az EU eltörölje a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.
Mindazonáltal felhívta a figyelmet, hogy Koszovó előtt még számos feladat áll, harcolnia kell az országban uralkodó korrupció ellen, és rendeznie kell a kapcsolatát Szerbiával. "Az EU-ba csak a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezésén keresztül vezet az út" - húzta alá.
Donald Tusk úgy vélekedett, hogy mindaddig, amíg nem ültetik át a gyakorlatba is a megkötött megállapodásokat, nem javulhatnak az érintett országok uniós kilátásai sem. Hozzátette azonban, hogy miután szerdán Belgrádban találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, csütörtökön pedig Hashim Thaci koszovói államfővel, sokkal derűlátóbbá vált a helyzet mihamarabbi rendezését illetően.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a zömében albánok lakta területet.
