A jelentés a gyerekek, a fiatalok jelenlegi helyzetét tükrözi, de jövőképként is értelmezhető: pár évtized múlva a most felnövő korosztály alakítja hétköznapokat. Ezért a jövő társadalomképét nagyban meghatározza, hogy mi történik most a gyerekekkel – írták a jelentés készítői. „Ez már a második ilyen, éves összefoglaló. Az a célunk, hogy növeljük a gyermekjogok ismertségét és a gyermekjogi jogsértések iránti érzékenységet. A 2016-os jelentés videóját több mint százezren látták” - mondta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A gyermekbántalmazás és a fogyatékossággal élő gyerekek mellett a hátrányos megkülönböztetés volt az idei jelentés három témája.
„2017-ben a gyermekbántalmazások területén volt a legtöbb új jogszabály, ennek következtében komolyan szabályozták, hogy milyen büntetést kaphat az, aki gyerek sérelmére például szexuális visszaélést követ el. Tavaly vezették be azt a szabályt is, ami külön kritériumokat fogalmaz meg azokkal szemben, akik gyermekotthont vagy nevelőszülői hálózatot vezetnek, hogy soha többet ne fordulhasson elő olyan visszaélés, ami Bicskén történt” - mondta Gyurkó Szilvia a Népszavának. A gyerekbántalmazások száma még mindig nagyon magas: átlagosan minden tizedik magyar gyereket ér valamilyen erőszak. A gyerekekkel szembeni szexuális visszaélés a 0-14 éves korosztályban magasabb, mint a 14-18 életkorban, ez azt jelenti a fiatalabb korcsoportban minden hatodik gyerek szexuális erőszak áldozatává válik, az eggyel idősebbek között pedig minden tizedik – ismertette a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke.
„2017-ben Magyarországon 35 ezer volt a fogyatékossággal élő gyerekek száma, tehát többen lettek. Azonban az integrált oktatás továbbra sem elérhető számukra, ami azt jelenti, hogy egy átlagos iskolában nem találkozhatunk fogyatékos gyerekekkel” - mondta Gyurkó Szilvia. Hozzátette, szintén gondot jelent az, hogy ma Magyarországon a gyermekotthonok lakóinak harmada fogyatékossággal él és nagyon kevés az olyan nevelőszülő, aki speciális vagy sajátos nevelési igényű gyerekről tud gondoskodni, a számuk ráadásul 2017-ben 20 százalékkal csökkent, ezzel még kisebb lett az esélye, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek elhagyhassák a gyerekotthont és otthoni körülmények között éljenek, ha a saját családjuk nem gondoskodik róluk.
„A gyerekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés területén belül egyrészt a roma gyerekeket érő iskolai szegregáció kapott nagy figyelmet 2017-ben” - számolt be a jelentést készítő alapítvány kuratóriumának elnöke. Először hozott ítéletet a bíróság arról, hogy egy általános iskola addig nem indíthat új első osztályt, amíg nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy eltűnjön az úgynevezett „c osztályok” rendszere, ahol külön gyűjtik a roma származású gyerekeket. A másik nagy terület a menekült gyerekeket érintő hátrányos megkülönböztetés; 2017-ben úgy módosították a jogszabályt, hogy a 14-18 év közötti menedéket kérő gyerekek már nem élvezik a gyermekvédelmi törvény védelmét, őket is a tranzitzónában, a felnőttekkel együtt helyezik el – mondta Gyurkó Szilvia.
További – megdöbbentő - számok és tények 2017-ből:
- Minden harmadik gyereket anyagi helyzete miatt emeltek ki a családjából.
- 400 százalékkal nőtt a gyerekekkel szembeni szexuális erőszakról szóló médiamegjelenések száma.
- 2017-ben 232 gyerek egyedül és további 1600 gyerek a családjával együtt lépte át a magyar országhatárt menedéket kérve.
- Minden ötödik gimnazista és minden második szakmunkástanuló soha nem olvas.
- 62 százalékos a különbség a fővárosi és a vidéki gyerekek gimnáziumi teljesítőképessége között, ami azt jelenti, hogy nagyon mély a szakadék a jövőbeni életesélyeik között.
- 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek aránya, de a probléma így is minden negyedik lányt és minden ötödik fiút érintett a 6–8 évesek körében 2017-ben.
- A 10–14 éves korosztályban évente 25–30 gyerek vet véget az életének.
„Megdöbbentő eredményre jutott az a kutatás, ami azt mérte fel, hogy milyen államrendszerben érzik magukat komfortosan a gyerekek, ugyanis a gimnazisták azt mondták, hogy az mindegy, milyen a rendszer, csak olyan legyen a vezető, akit szeretnek az emberek” - ismertette Gyurkó Szilvia.
