Szíria;duma;Bassár el-Aszad;vegyi támadás;

Szombat óta biztonsági incidensek késleltették a szakértői kivizsgálást Fotó: AFP/Louai Beshara

- Kivizsgálási színjáték Szíriában

Többnapos várakozás után állítólag elkezdődhet a helyszíni szakértői vizsgálat Dúmában a vegyifegyver használatról. Eddig furcsa véletlenek gátolták a tisztázást.

Bassar el-Aszad szír elnök és a rezsimjét támogató orosz vezetés szavak szintjén igencsak támogatja, hogy az április 7-i dúmai vegyifegyver támadást az OPCW szakemberei vizsgálják ki, ám a gyakorlatban mindeddig furcsa véletlenek gátolták a bizottság bejutását a városba. A Vegyifegyver-tilalmi szervezet szakértői szombat óta a helyszínen vártak az engedélyre, amelyet eddig biztonsági okokra hivatkozva az orosz fegyveres erők tagadtak meg a csoporttól. A kormányhadsereg és az oroszok állítólag nem tudják szavatolni a csoport biztonságát. Kedden még úgy tűnt, végre megkezdődhet a vizsgálat ám még aznap ismeretlenek rálőttek az ENSZ előreküldött biztonsági csoportjának tagjaira, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy felmérjék, eléggé biztonságos-e a terep ahhoz, hogy az OPCW szakértők elkezdhessék a munkát. Azt egyelőre nem tudni, kik támadtak az ENSZ biztonsági csoportjára, és arra sincs magyarázat, hogy szerdára mitől lett biztonságosabb a hely. Az viszont biztos, hogy a folyamatos halasztás egyre inkább fölöslegessé teszi a helyszíni vizsgálatot, ugyanis semmi garancia nincs arra, hogy a kormányerők vagy támogatóik nem tüntetik el a bizonyítékokat. A szakértői véleményezésre azért van szükség, mert bár a helyszíni orvosi jelentések szerint egyértelműen vegyifegyvert vetettek be a lázadók kezén lévő Dúmában április 7-én, és erre a következtetésre jutott az amerikai, brit és francia hírszerzés is, Damaszkusz és Moszkva vitatja a klógáztámadás valódiságát. Az orosz külügy egyenesen azt állítja, megrendezett akcióról van szó, az amerikai-brit-francia légicsapást pedig bizonyítékok nélkül indították a szövetségesek szír katonai célpontok, vélelmezett vegyifegyver központok ellen.

„A szíriai kormány megtett minden tőle telhetőt, hogy biztosítsa a vegyifegyver-szakértők munkáját” – érvelt Bassár Dzsafari szíriai ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsa irányába, Damaszkusz pedig „mossa kezeit” és továbbra is együttműködési szándékát nyomatékosítja.

Ugyancsak döbbenetes leleplezést közölt a belgiumi La Libre Belga szerdán. A napilap szerint három belga vállalat 2013 júliusától 2016 decemberéig 24 alkalommal különböző vegyi fegyverek, egyebek mellett a szaringáz egyik összetevőjét szállította Szíriába annak ellenére, hogy a közel-keleti országban már 2013-ban is történt vegyifegyver támadás. A szállítmányokat a belga vámhatóság jogellenesen hagyta jóvá, hiszen bizonyos vegyi anyagok szíriai importjára 2013 óta különleges engedélyre lett volna szükség, – köztük az izopropanol, amit szállítottak - mások bevitelére a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tiltása alatt álltak. A belga exportőrök azzal védekeznek, hogy szíriai és libanoni magánvállalatoknak szállítottak, a vegyi anyagok pedig főként festékek és lakkok alapanyagaként szolgálnak. A vállalatok ellen eljárás indult.

Szaringáz Szíriában
Először 2013 augusztusában merült fel, hogy az Aszad-rezsim szarin gázt vetett be Damaszkusz közelében a lázadók ellen. Barack Obama akkori amerikai elnök jelezte, a vegyifegyver használat az a vörös vonal Washington számára, amelyet büntetlenül nem lehet átlépni és légicsapást helyezett kilátásba, amelyet végül nem lépett meg. Oroszország vállalta a felelősséget a szíriai vegyifegyver készlet átadásáért és megsemmisítéséért. Ez a kérdés volt az egyetlen, amelyben az ENSZ BT is határozatot tudott hozni. Akkor 1300 tonnára becsülték a szír vegyifegyver készletet, a megsemmisítést 2014 augusztusáig kellett volna elvégezni. A folyamatot a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet felügyelte. Később derült ki, hogy, ha nem is Szíriában, de a térségben nyilván maradtak készletek, amelyek aztán visszakerültek a polgárháborús országba. Az utóbbi években is több ilyen támadásra került sor, minden esetben a felkelők a rezsimet vádolják, a rezsim pedig a „terroristákat”.

A német kormány eddigi lépései alapján még nem vált egyértelművé, hogy Angela Merkel negyedik kabinetje számára valóban olyan fontos-e az Európai Unió jövője, mint az a koalíciós szerződés sugallta.