Egyre gyakoribbak a legmagasabb szintű orosz-török egyeztetések, mióta Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnökök gazdasági, geopolitikai és belpolitikai érdekeik miatt elsimították a 2014 őszén, az orosz vadászgép szíriai lelövése nyomán kirobbant államközi incidenst. A két, nemzetközileg egyre inkább elszigetelődő államfő ezúttal Ankarában találkozik. Putyin kedden érkezett kétnapos hivatalos látogatásra a török fővárosba, ma pedig hármas csúcstalálkozót rendeznek, amelyen már Hasszán Roháni iráni elnök is részt vesz.
A keddi török-orosz egyeztetés középpontjában gazdasági, energetikapolitikai ügyek álltak, amelyeket Moszkva érezhetően e kétoldalú kapcsolat előterébe helyez. A török-orosz felső szintű tanács hetedik ülésének csúcspontjaként a két államfő hivatalosan letette az első török nukleáris erőmű alapkövét a dél-törökországi Mersin tartományban, a Földközi-tenger partján. Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter a vizitet megelőzően bejelentette, az Akkuyu Nukleáris Erőmű (NPP) építése menetrend szerint halad, már csak az építési engedélyre vártak, amelynek megadásáról most értesült az orosz fél. Novak egyben megköszönte a törököknek, hogy stratégiai befektetési státuszt adtak a projektnek. Az alapkőletételi ünnepségre Putyin és Erdogan Ankarából videokonferencián keresztül kapcsolódott be.
A Roszatom tervei szerint 2023-ra léphet üzembe az első reaktor, 2025-re viszont már teljes kapacitással működni fog. Az orosz kivitelező azonban nem lesz többségi tulajdonos, csupán a részvények 49 százalékát fogja birtokolni és török befektetőket vonnak be a projektbe.
Novak szerint nem került süllyesztőbe a Török Áramlat sem, a gázipari projekt kacsán Oroszország tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal a nyomvonal kijelöléséről. Az alternatívák között szerepel Görögország, Bulgária, Olaszország, Szerbia, Magyarország és Ausztria is.
Ma az iráni elnökkel kibővült hármas csúcstalálkozón a szíriai rendezési tervek kerülnek terítékre. A kelet-gútai harcok kapcsán ugyanis újra szembekerült Törökország illetve az Aszad rezsim mellett következetesen kiálló orosz és perzsa vezetés. Moszkva viszont máig semleges maradt a szíriai kurdokat ért török légi és szárazföldi támadások kapcsán.
