Liu He, a minap kinevezett, gazdasági kérdésekben illetékes kínai miniszterelnök-helyettes a hét végén telefonbeszélgetést folytatott Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel, és kifejtette neki azt az álláspontját: sérti a nemzetközi kereskedelem szabályait Donald Trump azon elnöki rendelete, amely vámmal kíván sújtani összesen mintegy 50-60 milliárd dollár értékben kínai termékeket. Washingtonban arra hivatkoznak, hogy Kína lopja az amerikai technológiát, és nyomást gyakorol az amerikai cégekre a technológia átadására.
A Hszinhua hivatalos pekingi hírügynökség idézte Liut, aki szerint Kína „kész és képes nemzeti érdekeinek megvédésére, és reméli, hogy mindkét fél megőrzi racionalitását”.
Az Egyesült Államokban előzőleg érvénybe lépett az az elnöki rendelet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal pedig az alumínium behozatalát. Ez elvben nem kifejezetten csak Kína termékeire vonatkozik, de Kanada és Mexikó – valamint legalábbis ideiglenesen az Európai Unió – felmentést kapott, így a gyakorlatban leginkább Kínát érintő intézkedésről van szó.
Ezen felül Trump elnök aláírta azt a rendeletet is, amely a szellemi tulajdonjog megsértésére, a technológiaátadás kikényszerítésére hivatkozva helyez kilátásba további büntető vámokat Kínával szemben. Ennek lehetséges összsúlyához – 50-60 milliárd dollárhoz – képest Kína részéről még csak „figyelmeztető lövésnek” számít, hogy mintegy 3 milliárd dollárnyi amerikai importtermékre készítettek elő újabb vámok kivetését is tartalmazó ellenintézkedést.
A pekingi kereskedelmi minisztérium a bejelentés szerint azt fontolgatja, hogy 25 százalékos vámemelést hajt végre az amerikai sertéshús és az alumínium importja tekintetében, 15 százalékosat pedig az amerikai bor, alma, etanol és rozsdamentes acélcső vonatkozásában.
Az amerikai farmerek már most aggodalmaskodnak: tavaly összesen 20 milliárd értékben szállítottak amerikai mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékeket Kínába, és ebből a sertéshúságazat 1,1 milliárd dollárral részesült, ami az amerikai sertéshús harmadik legnagyobb külföldi piacává tette Kínát.
Az a tény, hogy az amerikai Harvard egyetemen végzett Liu He miniszterelnök-helyettes – aki Hszi Csin-ping elnök nagyon közeli, bizalmas munkatársának hírében áll – személyesen telefonált az amerikai pénzügyminiszternek, elemzők szerint azt jelzi: Pekingben nagyon komolyan gondolják, hogy súlyos kereskedelmi háború törhet ki, és szeretnék ezt elkerülni.
Washington ugyanakkor a jelek szerint nem hajlandó belenyugodni a kínai külgazdasági gyakorlat bizonyos elemeibe. Robert Lighthizer, aki a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Egyesült Államokat képviseli, közölte: Trump elnök utasítására konzultációkat kezdeményezett Kínával a WTO égisze alatt, a technológiai licencekkel kapcsolatos diszkriminációs jelenségek miatt. Peking erre – válasz gyanánt – egyelőre csak azzal az állítással reagált, hogy Kína erőteljes intézkedéseket hozott a szellemi tulajdonjogok hatékony védelme érdekében.
Liu e hónap elején Washingtonban járt, és azt indítványozta, hogy az amerikaiak jelöljék ki azt a legfőbb illetékest, akivel Kína tárgyalhat a kereskedelmi kérdésekről, valamint szedjék pontokba követeléseiket. A Trump-kormányzat erre rögtön előállt azzal: csökkentsék száz milliárddal a 375 milliárd dolláros kínai kereskedelmi többletet a kétoldalú relácóban. Kína szerint viszont ennek az az akadálya, hogy az amerikai kormány nem engedélyezi bizonyos fejlett technológiák Kínába történő eladását.
