Noha lassan három hete nyitva a Sió-zsilip – tavaly április óta először –, a tó vízszintje továbbra is komoly aggodalmat okozhat a nyugati medence alacsonyabban fekvő településein, elsősorban Balatonfenyvesen és Balatonmáriafürdőn. Főleg, hogy a február közepi 124 centiméteres átlagvízállás nemhogy csökkent volna, de hétfőn a mércék 126-129 centimétert jeleztek. Ami azt jelenti, hogy az erősebb tavaszi szelek hatására várhatóan ismét kilép medréből a tó, s elönti a part menti területeket.
Amióta a szakemberek 120-ra emelték – a korábbi 110-ről – a szabályozási átlagvízszintet, Balatonfenyvesnek évente sokmillió forintjába kerül a tó okozta károk elhárítása. Áprilistól júniusig többször is előfordul, hogy a több mint egy kilométer hosszú szabadstrand, s a környező utcák víz alá kerülnek.
- Komoly szél esetén 100 centiméteres vízállásnál is kijön a tó a partra – magyarázta Lombár Gábor, a település polgármestere. Akadt olyan évünk, amikor több mint tízmillió forint volt csak az önkormányzat kára, s miután nem vagyunk hátrányos helyzetű település, s van tartalékalapunk, a vis maior kerethez is hiába pályáztunk.
A faluvezető szerint nagyjából 2-2,5 milliárd forintból lehetne megoldani a sokévtizedes problémát. A strand feltöltésével el lehetne érni, hogy a víz a lehető leggyorsabban visszafolyjon a mederbe, emellett visszacsapó szelepeket kellene beépíteni a part menti árkokba.
- Több éve ígérik, hogy körülbelül 300 milliárd forint jut majd a tó és környéke fejlesztésére – folytatta Lombár Gábor. – Várjuk a pályázati kiírásokat, reményeink szerint ebből a keretből jutna a szükséges beruházásokra. Saját forrásból képtelenség, hogy megoldjuk a feladatot, ehhez állami szerepvállalás kell. Főleg, hogy nem mi döntöttünk a 120-as vízszintről, viszont tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi partvédelmet nem erre a vízállásra találták ki, ahogy a szennyvíz-csatornánkat sem erre tervezték. Az utak alépítményeit alámossa a víz, folyamatosan amortizálódnak az árkok, a csatornák, a hidak, az aszfalt – állította a faluvezető. – Lassan tarthatatlan a helyzet az útjainkon, a kopóréteget teljesen tönkreteszi a rendszeres áradás. Az idén egy pályázatnak köszönhetően 260-270 millió forintból legalább a legneuralgikusabb helyeken rendbe tehetjük az árkokat, építhetünk néhány átemelőt, de ez nem oldja meg a teljes problémát. ha már nem tudjuk meggátolni, hogy a tó kilépjen a medréből, legalább a feltételeit teremtsük meg, hogy a lehető leghamarabb, s a legkisebb kárt okozva térjen vissza.
