„A mai gyerekek nem olvasnak, ma már senki nem vesz könyvet” – mind gyakrabban halljuk e vészjósló mondatot, és sokszor bőszen bólogatunk: bizony, ez egy másik világ. A Google mintha minden emberi tudást, és a világról szerzett összes ismeretünket magában foglalná, így felvetődik a kérdés, mi szükség lehet még a papír alapú, képes lexikonokra.
- Nagyon kevés az az aktív szókincs, amit a gyerekek használnak, és gyakran azt sem értik igazán, ezért is kellenek ezek a könyvek – hangsúlyozza egy vidéki pedagógus. Úgy látja, az új fajta kommunikáció, ami körülveszi őket, már nem tartja olyan fontosnak az abc rendszerét, az is nehézséget jelent számukra. „Mivel készen kapnak mindent, besorolja nekik a gép, a telefon, nincsenek rászorítva, hogy ők maguk használják a betűrendet. A negyedikes osztályból a fele sem tudná elmondani.” - Minden sokkal nehezebb a mai gyerekekkel; a figyelmük szórt, nehezen jegyeznek meg dolgokat. Meg kell tanítani nekik, hogy a Google jó, de tudni kell szelektálni, el kell sajátítaniuk, hogyan tudják magukévá tenni az információt. Ugyanakkor ez nagyon személyfüggő is; ha a pedagógus lelkes, a gyerekek mindenre hajlandók, amit ő szeret, azt ők is fogják – teszi hozzá a negyedikes osztályfőnök.
- Ha olyan szót kérdez megmagyarázom neki, vagy megnézzük együtt egy könyvben. Amikor különleges állatról, vagy városról beszélgetünk, megkeressük az interneten, de dominánsan inkább könyvet használunk – meséli egy ötéves kislány édesanyja, hozzátéve, ők már a gyerek egy éves korában használtak babalexikont. Számára szülőként nosztalgia is a régi könyveket, lexikonokat levenni a polcról, azokat is gyakran forgatják, de az okostelefon és az internet használata is természetes a gyerek számára. - Sokszor jártunk már könyvtárban, neki is van olvasójegye, 3-4 éves korában már tisztában volt vele, mi az, hogyan működik. Szerintem ez nevelés kérdése, ha a szülőnek természetes, akkor a gyereknek is az – hangsúlyozza.
Egy vidéki pedagógus, óvodatitkár, háromgyermekes édesanya az óvodába érkező könyvterjesztők eladásai alapján úgy látja, ritka, hogy a szülők lexikonokat vennének, csak akkor, ha a gyerek egy adott téma, például a természettudományok iránt érdeklődik. Úgy véli, túlkínálat van e téren, és az ár is befolyásoló tényező, inkább az olcsóbb folyóiratokat, gyerekmagazinokat vásárolják. Azt szintén problémának találja, hogy sokszor nem az adott korosztálynak megfelelő könyveket választanak a szülők, példaként a Minecraftot említi: hiába érdekli a gyereket, felbolygatja a fantáziáját. – Jó volt, hogy régen nem volt sok illusztráció a könyvekben, az olvasott szöveg alapján mindenki annyit dolgozott fel, amennyit megértett – mondja. Ugyanakkor ő is látja, a mai gyerekek minden érzékszervükkel isszák magukba a tudást, a vizualitás különösen fontos számukra: nagyon befolyásolja őket, ezért sem mindegy, milyen a képanyag.
Szinte mindenkinél van otthon Ablak-Zsiráf, vagy Gőgös Gúnár Gedeon, hisz a szülők azt ismerték saját gyerekkorukból. Egy kétgyermekes anyuka elmondása szerint ezeket is forgatták a gyerekek, de iskolai keretek között nem volt rá szükség. A Mi micsoda? és a Mit? Miért? Hogyan? sorozatokat is szeretik, valamint a tematikus könyveket, amelyek az időjárásról, autókról, csillagászatról, és az élettel kapcsolatos témákról szólnak. „Ezek úgy segítik ismerethez őket, hogy képek, kihajtós részek vannak bennük, amelyek felkeltik az érdeklődésüket, és megismerik a témakört úgy, hogy észre sem veszik. A 8-10 éves korosztálynak ez nagyon fontos; ha tömör, folyamatos írás lenne benne, nem vennék a kezükbe.” - Egyre kíváncsibbak, főleg, ha az iskolában egy őket érdeklő témakörhöz érnek. Itthon gyakran utánanézünk plusz dolgoknak, hogy jobban megértsék, mert a tankönyvben nagyon le van szűkítve az anyag – meséli a másodikos és negyedikes fiúk édesanyja.
Bár egyre nagyobb az internet jelenléte, a gyerekek továbbra is gyakran vesznek a kezükbe képes lexikonokat, ha valaminek a jelentése érdekli őket, vagy kíváncsiak valamire. Ugyanakkor minden megkérdezett kiemelte a jó példa fontosságát, sok múlik a pedagóguson, és a szülői hozzáálláson is. Mielőtt rávágnánk, hogy a könyveknek és a nyomtatott lexikonoknak leáldozott, érdemes felállni a számítógép elől, és körülnézni a polcainkon kicsit. Egyből kiderül, nem is élünk annyira más világban.
