Nem kaptak egyértelmű válasz a tegnapi építőipari csúcstalálkozó résztvevői arra, hogy marad-e 2019. decembere után is az új lakások 5 százalékos áfája, vagy ismét 27 százalékos lesz 2020-tól. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csak annyit mondott, hogy ha a folyamatos egyeztetések során az ágazat szereplői erre szakmai javaslatot tesznek, azt a kormány vizsgálni fogja. Mindenesetre ez nem volt akadálya annak, hogy tegnap az építőipari szövetség (ÉVOSZ), valamint a szaktárca együttműködési megállapodást írjon alá az építőipar teljesítményének növelése jegyében.
Lapunknak nyilatkozó építőipari szakemberek szerint az áfakérdés lebegtetése nem jó hír a befektetőknek, hiszen egy többlakásos társasház építésének előkészítése a tervezéstől az engedélyezésig, kivitelezésig 1-1,5 év is lehet. A beruházók óvatosságát magyarázza, hogy rengeteg jogi vita lehetne abból, hogy a tervezőasztalon eladott lakások az átadáskor már jóval többe kerülnének. Éppen a bizonytalanság miatt sok beruházó kivár.
A szakma szereplői elégedetten nyugtázták ugyanakkor a miniszter ama bejelentését, hogy decemberben 20 milliárd forintos kerettel pályázati lehetőséget nyitnak az építőipari vállalkozásoknak. Varga nem zárta ki, hogy igény esetén meg is növelik azt. A forrással a cégek a technológiai, automatizálási eszközeinek beszerzést támogatják, segítve a kapacitások bővítését és a technológiai váltást. A kormány szeretné elérni, hogy az építőipar a jelenlegi 3,4 százalék helyett 5-6 százalékos arányt érjen el a bruttó hazai össztermékéből.
Varga ígéretet tett a családi otthonteremtési program folytatására is, amelyet sikeresnek értékelt. Magyarországon 800 ezer panellakás található, s ezek megújítása további megrendeléseket jelenthet az építőipar, az építőanyagipar, számára, és újabb munkalehetőségeket teremthet.
A szakképzésben és a felnőttképzésben, még pontosabban a gazdaság igényeihez igazítanák a képzéseket. A kormány az elkövetkező 10 évben nagyjából 300 milliárd forintot szán a szakközépiskolák és szakmunkásképző intézmények megújítására - ígérte Varga Mihály. Csak olyan programokat finanszíroznának, illetve támogatnának, amelyekre valós igénye van a gazdaságnak - fogalmazott.
Koji László, aki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökeként írta alá a megállapodást elmondta, fontos lenne, hogy a kormányzat, mint a legnagyobb megrendelő próbálja minél inkább ellátni kiegyenlítő szerepét, mert az ágazatnak nagyon nehéz követni a kereslet ilyen arányú hullámzását. Folyamatos megrendelések esetén az építőipar bátrabban kezd a szükséges fejlesztésekbe. Az elnök jelezte, kihívást jelent az ágazatnak az is, hogy egyszerre kellene a munkavállalókat hatékonyan foglalkoztatni, ugyanakkor képezni is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyan 35 ezerrel többen dolgoznak idén az építőiparban, mint a 2013-as mélypont idején, de többségük képzetlen segédmunkás - hangsúlyozta Koji. A fellendülő építőipari megrendeléseknek köszönhetően a cégek már nem kényszerülnek irreálisan alacsony áron vállalni a munkát, így a 2013-as 400 milliárdra becsült lánctartozás mára 150 milliárdra zsugorodott. Az ÉVOSZ felmérése szerint a megkérdezett cégek a valós követeléseik 5-6 százalékát sohase kapják meg.
