Az nem derült ki, hogy azoknak a gazdáknak is szólt-e a miniszteriális elismerés, akik nem a Magoszra, illetve a vele szövetségre lépett 17 szervezetre szavaztak. Az sem jelentene nagy meglepetést, ha Győrffy Balázs, fideszes országgyűlési képviselő maradna a kamara elnöke.
Nagy kérdés az is, hogy a legitimitás megerősítése mennyire tekinthető sikernek, hiszen a 360 ezer regisztrált tag alig 13 százaléka, vagyis 47 696-an adták le a voksukat. Ám ebből 5311-en a rivális szervezetre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (Mosz) jelöltjeire szavaztak. Szokatlan volt az is, hogy 1866 érvénytelen szavazólapot is találtak az urnákban és a választásra regisztráltak közül 250-en elmentek ugyan a szavazókörbe, aláírták a szavazó ívet, de nem dobták be a szavazólapot.
Országosan ugyan valóban 88 százalékot ért el a Magosz és 12 százalékot a Mosz, csakhogy a Mosz összesen 9 megyében indult és ott átlagosan nagyjából 20 százalékos volt a jelöltjeire leadott voksok aránya – nyilatkozta a Népszavának Máhr András, a Mosz főtitkár-helyettese. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az országgyűlési választások logikáját követve a győztes mindent visz elve alapján a Mosz jelöltjei sehol nem juthattak be a megyei küldöttek közé. Így a kisebbség továbbra sem juthat szóhoz. Pusztán a számok nyelvén a Magosz és szövetségesei egyáltalán nem szerepeltek túl jól, hiszen a 19 megyében majd’ 20 szervezet kapott összesen mintegy 40 ezer voksot.
Némi zavart okozott az is, hogy 490 szavazni kívánó gazdát nem engedtek az urnákhoz arra hivatkozva, hogy nem szerepelnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) névjegyzékében. Máhr András említett olyan konkrét esetet is, amikor egy olyan termelőt nem engedtek szavazni, aki állítása szerint évek óta fizeti a tagdíjat.
A választással elvileg 5 évre bebetonozták a Magoszt és szövetségeseit a NAK testületeibe. A hazai mezőgazdasági termelés megközelítőleg felét adó Mosz-tagoknak most sem lesz közvetlen képviselete az agrárkamara megyei és országos vezető testületeiben.
