Az előzetes várakozásoknak megfelelően továbbra is dinamikusan növekedett szeptemberben a hazai ipari termelés. A statisztikusok az esztendő kilencedik hónapjában - egy évre visszatekintve - 5,4 százalékos bővülést mértek, sőt ha a munkanaphatástól megtisztított adatokat vesszük figyelembe, akkor 8,1 százalékos volt a növekedés üteme. A Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is optimista, úgy vélik, hogy az év végéig még további gyorsulás is elképzelhető. A banki szakértők ugyanakkor ennél visszafogottabban értékelték az adatokat.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint - bár az éves értékek bizakodásra adnak okot - havi összehasonlításban továbbra sem tűnik meggyőzőnek az ipar teljesítménye, hiszen augusztushoz képest 0,7 százalékkal csökkent a termelés. A szakember ezért úgy véli: az év hátralévő részében jelentős gyorsulásra nem érdemes számítani, 5 százalék körüli növekedést várható.
A harmadik negyedéves GDP adat első becslését jövő kedden teszi közzé a statisztikai hivatal, s akkor tudhatjuk majd meg, hogy hogyan is teljesített a magyar gazdaság ebben az időszakban - fogalmazott Ürmössy Gergely. Becslése szerint 3,7 százalékkal növekedhetett a magyar GDP az év első kilenc hónapjában, és 2017-es év egészében is ekkora lehet a magyar gazdasági aktivitás, jövőre pedig némileg kisebb, 3,4 százalékkal lehet a növekedési tempó.
Németh Dávid úgy látja, az ipar jövőbeni teljesítményét meghatározza a nemzetközi, azaz a globális és európai konjunktúra, amely, ha fennmarad, akkor jövőre is 5 százalék körüli többletet érhet el az ágazat. A K&H vezető elemzője a kockázatokat közé sorolta a folyamatban lévő globális autóipari átrendeződést, amely érintheti például az Opel szentgotthárdi üzemét is.
Az ipari termelést a kirobbanó építőipari konjunktúra is támogathatja - kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője, aki 5 százalék feletti növekedést vár az idén. Lényegesebb gyorsulásra 2018-ban számít, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe. Az ipar erőteljesebb növekedését ugyanakkor a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek - egyes területeken elkerülhetetlenek lesznek - a technológiai és gépesítési beruházások - tette hozzá.
A Policy Agenda legfrissebb elemzése szintén a munkaerőhiány okozta nehézségekre figyelmeztet. A vállalatok továbbra is minőségi létszámhiánnyal küszködnek; a Gazdasági Fejlődési Index vállalati indikátorai összességében romlást jeleznek. A kormány által remélt vállalati hatékonyság-javulás kétszámjegyű emelkedése ezért az elemzés szerint nem reális. A külföldi cégek beruházásainál a legfontosabb szempont, hogy van-e és lesz-e megfelelő munkaerő hosszú távon - mutat rá az elemzés, amely szerint ma már rövid távon szinte megoldhatatlan feladat a vállalatok számára az egyre égetőbb munkaerőhiány. Ezért a cégek átfogó és alapos hosszú távú megoldás kidolgozását tartanák szükségesnek.
A gazdaságban legjobban az építőipar bővült, a járműipar fejlődése viszont lelassult: összességében az ipari termelés ingadozik - olvasható az elemzésben. A magyar gazdaságban továbbra is általános az optimizmus, de nőnek a bizonytalansági tényezők - mutat rá az elemzés. Nagy eredmény, hogy a munkanélküliség 4,1 százalékra csökkent, változatlanul súlyos gond azonban a tartós munkanélküliség; az, hogy az álláskeresők mintegy 40 százaléka legalább egy éve nem talál elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben most megközelíti a másfél évet.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy a háztartások négyötödének helyzete rosszabb az átlagnál. A családok vagyoni helyzete javul, de a legfelső és a legalsó jövedelmi rétegek közötti különbség növekedése mellett. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete évkezdettől szeptemberig 193 100 forintra nőtt, így most 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a reálkereset pedig kiemelkedő mértékben, 10,1 százalékkal nőtt. Új helyzetet okozhat ugyanakkor a megkezdődött fogyasztói áremelkedés. Az elmúlt három hónapban 2,5 százalék feletti mértékben nőttek a fogyasztói árak. Éves szinten is ez a mérték marad fenn, és ez befolyásolja majd mind a bérek, mind a nyugdíjak reálértékét.
