Az eredeti uniós célkitűzés 13 százalékos megújulóenergia-részarányt írt elő Magyarország számára 2020-ig. A magyar kormány ezt az értéket önként 14,65 százalékra emelte a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben - tájékoztatta a Népszavát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A növelés lehetne örömteli is, a 2020-ra vonatkozó (EU-szintű) uniós elvárás ugyanakkor 20 százalékos zöldenergia-arányt tartalmaz, vagyis mi még ezzel az "emelt" értékel is a visszahúzók közé tartozunk.
Az Eurostat adatbázisa szerint 2015-ben a megújuló részarány az eredetileg arra az évre kitűzött 8,3 százalékot jelentősen meghaladva 14,5 százalékot ért el. Ezzel Magyarország már két éve felülmúlta a számára kötelező célt, és gyors ütemben halad önkéntes vállalása teljesítése felé. A magyar mutató az uniós és regionális középmezőnybe tartozik, hazánk megelőzi mások mellett Belgiumot, az Egyesült Királyságot, Írországot és Lengyelországot is - hangsúlyozta az NFM.
A képet ugyanakkor árnyalja, hogy elsősorban a szilárd biomassza, azon belül is a tűzifa jelenti a bioenergia forrását (77-78 százalék, amiben a falopások becsült volumene is benne van), emellett a bioüzemanyagok adják a másik jelentősebb forrást, 19 százalékot. A fennmaradó rész a bio-, illetve depóniagáz, a nap- és a szélenergia részaránya is minimális.
A megújuló energia fő felhasználási területe az NFM összegzése alapján 82,8 százalékban a fűtés-hűtés, ezt követi a villamosenergia-termelés 10,6 százalékkal, és a közlekedés 7,6 százalékkal. Az energiaforrások között a szilárd biomassza vezet 82 százalékkal, a bioüzemanyagok 7 százalék, a geotermális energia 4 százalék, a szélenergia és a biogáz 2-2 százalék erejéig vannak jelen a teljes energiafelhasználásban.
Magyarország a jelenlegi irányelveknek egyelőre megfelel, de készül a RED2 (új megújuló energia direktíva), amelyben már szigorúbb elszámolási feltételek szerepelnek a fenntartható biomassza-energia termelésre vonatkozóan, a lopott tűzifa megújulóként történő elszámolása például nem lesz majd megengedett.
A magyar zöldenergia-mixben a biogáz, depóniagáz elenyésző mennyiséget képvisel - tájékoztatta lapunkat Magyar László, az Energiaklub szakértője. A bioenergia termelés nagyságrendje évente 2 millió tonna olajnak megfelelő (Mtoe), azaz nagyjából 23260 GWh. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) másképp kalkulál: az Energy System Overview számításai alapján a teljes elsődleges energiafogyasztás 12 százalékát adja a biomassza, míg a villamosenergia-termelés 8 százaléka származott bioenergia felhasználásából. A 2015 végére vonatkozó arányok azóta nem sokat változtak.
Idehaza az uniós finanszírozású Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja az energiahatékonyság és a megújulóenergia-felhasználás növelése, az Európai Unió 2020-ig érvényes irányelveinek megfelelően. A KEHOP mellett három további operatív program is tartalmaz energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatási intézkedéseket (Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Területfejlesztési Operatív Program (TOP)). A 2014-2020-as időszakban az operatív programokban az energetikát érintő fejlesztésekre összesen több mint 768 milliárd forint visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás jut.
Környezetvédelmi szakemberek azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy az uniós törekvéseket fékezi a kormány zöldenergia-politikája: 2010 óta nem adtak ki engedélyt szélerőművekre, alaposan megadóztatják a napelemeket, a bioetanol nulla adókulcsa is a múlté, és a biogáz-rendszerek kiépítésére sincs már támogatás.
