Az egyetlen esély december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítására a népszavazás maradt, miután az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában a Párbeszéd erre vonatkozó javaslatát a fideszes képviselők leszavazták. Ráadásul a népszavazási kezdeményezéshez is már csak nem egészen egy hónapig gyűlhetnek a támogató aláírások. A munkavállalók 96 százaléka üdvözölné az új szünnap bevezetését a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kutatása szerint, de a munkaadók nemzetgazdasági sorsrontásként kezelik, hogy rövid időn belül két új munkaszüneti napot is kaphatnának a dolgozók.
A korábbi tíz fizetett ünnep mellé az idén bejött ugyanis tizenegyediknek a nagypéntek – ezt a kormánytöbbség minden egyeztetés nélkül szavazta meg a parlamentben –, ami a GDP fél százalékát kitevő bevételkieséssel járhat a vállalkozók érdekképviseletei szerint. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára 50-70 milliárd forintos csökkenést számolt egy munkaszüneti napra a Hír TV-ben. Az új szabadnap dupla bérköltséget jelentene, hiszen 100 százalékos bérpótlék járna azoknak, akik az általános szabadnapon dolgoznak. Emellett alaposan megnehezítené az éves rendes szabadságok kiadását is – tette hozzá Dávid Ferenc.
A MASZSZ számításai szerint ugyanakkor a képlet nem ennyire egyszerű. A szövetség elnöke részletes elemzéseikre hivatkozva azt hangsúlyozta lapunknak: a munkanapok száma évente változik annak függvényében, hogy az ünnepnapok hétköznapra, vagy hétvégére esnek. Idén 252 munkanap van – ez 2016 munkaóra –, s ha ebből egy nap kiesik, a munkaidőalap valóban csökken nem egészen 0,4 százalékkal, de ebben az évben január 1-je és augusztus 20-a vasárnapra esett, ami mindjárt jelentett plusz két napot a vállalkozásoknak. Tavaly viszont – eggyel kevesebb ünnep mellett, ám szökőév révén az esztendő 366 napból állt – 255 munkanap volt, míg 2015-ben 254 – emlékeztetett Kordás László. Az éves munkaórák száma így 2016 és 2040 között alakult ebben a három évben. A MASZSZ elnöke szerint ez azt jelenti, hogy a munkaidőalapban egy százalék körüli a különbség, ami a GDP-re elvileg hasonló arányú hatással lehetne, de számításaik szerint ez nincs így. 2015-ben az előző évihez képest egy nappal kevesebbet dolgoztunk, miközben a bruttó hazai termék 2,8 százalékkal nőtt. Tavaly viszont volt egy nap plusz, és a GDP növekedési üteme mégis valamivel szerényebbnek bizonyult.
A járműgyártó cégek mindenképpen leállnak év végén. FOTÓ: Népszava
Az efféle direkt összefüggés tehát nem feltétlenül bizonyítható – hangsúlyozta lapunknak a szakszervezeti vezető. Kordás László a hazai ipari termelés mintegy negyedét jelentő járműgyártás példáját hozta fel, mert ebben az ágazatban szokásos az év végi leállás, tehát szerinte teljesen közömbös, hogy december 25-26-a szombat-vasárnapra vagy munkanapra esik-e, ahogy nagyjából az is mindegy, szenteste napján dolgoznak-e vagy sem. Kétségtelen persze, ha december 24-e munkaszünet lenne, egy nappal kevesebb szabadságot adnának ki a téli leállás idején, amit a dolgozók máskor – például nyáron – vehetnének igénybe. Ettől aligha dőlne össze a rendszer – tette hozzá a versenyszféra érdekvédelmi szövetségének vezetője.
A "szenteste" legfeljebb ott tekinthető teljes értékű munkanapnak – folytatta Kordás -, ahol a műszak reggel hatkor kezdődik, s kettőre be is fejeződik. A közösségi közlekedésben ugyanis délután négytől az éjszakai menetrend lép érvénybe, s ezért a dolgozókat kettő-három körül akkor is el kell engedni, ha egyébként a munkaidő ennél tovább tartana, különben csak igen nagy nehézségek árán tudnának hazajutni, amit Kordás szerint a vállalkozásokat érő veszteségek mérlegelésekor szintén érdemes lenne figyelembe venni.
A MASZSZ elnöke az egyes államok gyakorlatára kitérve elismerte, hogy december 24-e csak hat uniós államban fizetett ünnep, de hozzátette, hogy Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban, Lettországban Máltán és Svédországban is több a munkaszünet, mint nálunk. Ha a dolgozók megkapnák a szentestét, ezeknek az államoknak egy részét már beérnénk – fogalmazott az érdekvédő. Azt, azonban, hogy nincs közvetlen összefüggés a munkaórák és az ország versenyképessége között, szerinte az mutatja leginkább, hogy a hollandok és a németek évi négyszáz órával dolgoznak kevesebbet, mint mi, a bruttó hazai termék mégis három-három és félszerese a hazainak. Kordás összegzése szerint hiába dolgozik a magyar dolgozó 400 órával többet a hollandnál, ez az ottani 39 ezer eurós fejenkénti GDP harmadára sem elég. A lengyelek nagyjából évi egy héttel dolgoznak többet nálunk, de a gazdaság teljesítménye akkora, mint a magyar: az egy főre eső GDP valamivel több mint 11 ezer euró. Az évek óta csőd szélén álló görögöknél ennél magasabb, 17 ezer euró volt tavaly, bár ők a magyarhoz képest nyolc százalékkal többet is dolgoztak. Szóval óvatosan kell bánni azzal az érvvel, hogy hol hány nap a fizetett ünnep – figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.
Attól Magyarország nem lesz versenyképes, ha az emberek akár sok száz órával több időt töltenek el a munkahelyükön. Bizonyosan nem a munkanapok számán, pláne nem december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításán múlik tehát, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége megközelíti-e valaha az uniós átlagot, vagy sem.
Jövőre 8 órás munkaidőben összesen 250 munkanapunk, 261 fizetett napunk lesz. A nemzetgazdasági tárca rendelete értelmében az elmúlt évekhez képest kevesebbet fogunk dolgozni és rengeteg hosszú hétvége vár ránk, aminek azonban az az ára, hogy hat szombatot is munkával kell töltenünk:
1. Március 10. szombat munkanap, március 16. péntek pihenőnap. (Négynapos hosszú hétvége)
2. Április 21. szombat munkanap, április 30. hétfő pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
3. Október 13. szombat munkanap, október 22. hétfő pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
4. November 10. szombat munkanap, november 2. péntek pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
5. December 1. szombat munkanap, december 24. hétfő pihenőnap (Ötnapos munkaszünet)
6. December 15. szombat munkanap, december 31. hétfő pihenőnap (Négynapos hosszú hétvége)
Forrás: NGM
A kormánynál az önkormányzati labda
Ha a következő kormányülés sem dönt az önkormányzati dolgozók béremeléséről, akár még az idén egyhetes sztrájkot szervezhet a tagság nyomására a szakszervezet - jelentette ki lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
- Ötnapos önkormányzati sztrájkot követelő bejegyzések jelentek meg internetes oldalukon. Szervezik a munkabeszüntetést?
- Az MKKSZ Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának elnöksége ezeknek a követeléseknek a hatására felmérést kezdett az ágazat sztrájkhajlandóságáról, közben pedig egy jogfenntartó minimális díj befizetésével lehetőséget teremtünk a kistelepülési hivatalok alkalmazottainak is a csatlakozásra, ahol eddig a minimális létszám miatt nem működött szakszervezet. A következő kormányülésen múlik, hogy lesz-e sztrájk.
- Azok is csatlakoznak a negyedik megmozduláshoz, akiknek az önkormányzat – élve az első sztrájkkal kiharcolt jogi lehetőséggel - saját forrásból már emelt a bérén?
- Az önkormányzati köztisztviselők 48 százalékának rendezték valamilyen szinten a bérét, azt a mostani felmérés mutatja meg, hogy ők mennyire elégedettek. Az viszont biztos, hogy a kimaradt 52 százalék veszítette el a türelmét, nekik 9 éve nem javult a fizetésük. A belügyi tárca kiszámította, hogy mennyibe kerül a 3 év alatt 50 százalékos emelésről szóló követelésünk, de a kormány nem döntött a tervről. Ha a következő ülésén sem foglalkozik a legrosszabb helyzetben lévő 18 ezer ember megélhetésének javításával, vagy elutasítja a kérésünket, akkor még az idén megszervezzük az egyhetes munkabeszüntetést.
- Mi történik, ha a kormány semmit nem lép?
- Van, ahol már nincs jegyző, aljegyző, gazdasági vezető, kiürülnek a hivatalok, ami ellentétes az ország, az ügyfelek, a települések érdekével. Naponta kapunk telefonokat, hogy ha nem lesz béremelés, máshová, főleg külföldre mennek dolgozni a köztisztviselők. A kormánynak tudni kell, hogy az utolsó pillanathoz érkezett.
