Az illetékes Külgazdasági és Külügyi Minisztérium vezetője hangsúlyozta: ez a polgári kormány történetének legnagyobb ilyen juttatása, illetve az elmúlt évtizedeket tekintve a legtöbb a „magyar”, illetve „nemzeti tulajdonú” cégeknek folyósított összegek közül. Ezen túlmenően a kabinet harmincmilliárd forintot elenged a majdani gyár nyereségadójából is. Az ügyletet az Európai Bizottság is engedélyezte: a paksi atomerőmű bővítéséhez hasonlóan Brüsszel azt vizsgálta, hogy az állami támogatás nem borítja-e fel túlságosan a piaci egyensúlyt.
Engedélyét a kormány és Brüsszel is a borsodi térség fejlesztési szükségletével indokolta. Mindazonáltal maga Hernádi Zsolt is arra emlékeztetett, hogy a területet hasonló okokból már évtizedek óta fejlett vegyipari kultúra jellemzi, miként azt a BorsodChem és a ma már Mol Petrolkémiának hívott egykori TVK is példázza. Azóta is folyamatosan létesülnek a műanyaggyártási értéklánc különböző elemeit képviselő gyárak. Így a Mol a TVK-telephelyen már átadott egy butadiénüzemet és hamarosan üzembe áll az eme alapanyagot hasznosító műgumigyár is. Bár ez alapján kérdés, tényleg valós veszélyt jelentettek volna más helyszínek, úgy tudjuk, a Mol százhalombattai vagy akár pozsonyi ipartelepe is szóba kerülhetett. Szijjártó Péter szintén megköszönte Hernádi Zsoltnak, hogy „Magyarországra hozták a beruházást”. A Mol-vezér a Mol új, 2030-ig érvényes stratégiája szempontjából kiemelte: a nyersolajból a jövőben az üzemanyagon túl nagyobb arányban kívánnak kinyerni elsősorban vegyipari alapanyagokat.
