Édes hazánkat mint aranyalmát nyújtaná át a turistáknak az idegenforgalom ezüsttálcáján a miniszterelnök. A szokásos képzavarokkal tűzdelt beszédben jelentette be Orbán Viktor, hogy 2030-ig (!) 828 milliárd forint közpénzt öntene az idegenforgalomba. Lesz majd rengeteg pályázat, dől a pénz. Igaz, csak annak, aki szigorúan a kormányzati koordinátarendszer keretein belül mozog. A kormányfő 100 ezer új munkavállalót is vizionált a programhoz: hogy honnan terem ennyi, az sajna a miniszterelnöki szózatból nem derült ki. Talán majd Ausztriából özönlik ide a sok osztrák munkakereső. Mert alkalmas magyar már nem sok maradt.
Kivételesen nem lehet azzal vádolni a miniszterelnököt, hogy szokásához híven rögtönözve költi a pénzünket. Aki figyelemmel kísérte, kíséri az elmúlt évek folyamatait, nem csodálkozhat a kormányfő bejelentésén. Most, hogy az Orbán Viktor strómanjának tartott Mészáros Lőrinc a miniszterelnök némely családtagja egyre több kastély és a fél Balaton tulajdonosa lett, íme: nemzetgazdaságilag is egyre fontosabb az idegenforgalom.
Áldozat nélkül persze nincs győzelem! Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács! El lehet még néhány hasonló bölcsességet sütni, de ha arra gondolunk, hogy az áldozat és a forgács sok idős ember, vagy pszichésen és testileg többszörösen is gátolt, önellátásra képtelen beteg, illetve családjából kiemelt gyermek, aki gyakran kastélyokban kialakított intézményekben kénytelen élni, már nincs kedve az embernek az efféle „népi bölcsességekhez”.
A kormányfőt eddig nem nagyon érdekelte a sorsuk, de mostanság hirtelen elöntötte a részvét, és a kastélyok "tömegszállásáról" családias otthonokba telepítene öreget, beteget, gyermeket. Ez a „szebb jövő” várna például a fóti Károlyi-kastély magyar és menekült gyermekeire is. Hogy mi lesz a kiürített épületek sorsa? Nem nehéz kitalálni. Főleg, hogy a fóti együttesre milliárdos közpénz jut majd, amiből uszoda, lovarda is épülhet.
Ezzel az aranyalmával tehát az a baj, hogy férges, az ezüst tálat pedig nagy valószínűséggel az Orbán klán és a cimboráik viszik majd haza.
