Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik csütörtökön, október 5-én Szalmán ibn Abdul-Azíz, Szaúd-Arábia királya, jelentette be tegnap Jurij Uszakov. Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsosa részletekkel nem szolgált, így egyelőre ismeretlen a nem mindennapi találkozó napirendje és témái.
Fotó: AFP/Bandar Al-Jaloud
Az azonban egyértelmű, hogy kiemelt fontosságú, rendhagyó diplomáciai egyeztetésről van szó, nemcsak azért, mert Oroszország és Szaúd-Arábia a jelenlegi szíriai konfliktusban ellentétes oldalon állnak, hanem azért is, mert hagyományosan más-más geopolitikai tábor része a két ország. Szaúd-Arábia az Amerikai Egyesült Államok stratégiai szövetségese a közel-keleti térségben és legfőbb riválisa Iránnak, amellyel viszont Moszkva ápol szoros szövetséget.
Oroszország 2014 őszén lépett be a szíriai háborúba, és ez fokozatosan átírta a régió geopolitikai viszonyait. Az amerikai befolyás csökkent, az orosz pedig növekedett, igaz ehhez nagymértékben hozzájárult, az orosz katonai sikereken túl, az, hogy az amerikai politika 2016-ban már elsősorban az elnökválasztásra összpontosított,valamint az új elnök, Donald Trump kiszámíthatatlan, kapkodó külpolitikája is. Washington gyakorlatilag kimaradt a szíriai rendezési folyamatból, amelyet ma már csak az orosz-perzsa-török trió irányít. Szaúd-Arábiának viszont nem érdeke egyetlen olyan szövetség megerősödése sem, amelyben Irán benne van, ő pedig kimarad. Donald Trump ugyan épp Rijadban kezdte külföldi hivatalos látogatásainak sorát és több százmilliárd dollár értékű (köztük egy 110 milliárdos azonnal életbe lépő fegyvervásárlási) üzletet kötött, Szalmán király Szíriáról Putyinnal fog egyeztetni.
Minden bizonnyal az olajár kérdése is napirendre kerül Moszkvában, hiszen egy hónap múlva újra ülésezik az OPEC. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete tavaly novemberben állapodott meg a termelés visszafogásáról az olajárak drasztikus csökkenése miatt. Az egyezmény 2017 első hat hónapjára szólt, majd újabb 9 hónappal hosszabbították meg. A megállapodáshoz csatlakozott a nem OPEC-tag Oroszország is. A kőolaj árának emelése mindkét országnak létfontosságú, hiszen gazdaságuk a fosszilis energiahordozókra épül.