Utolsó napjait éli Ausztriában a szociáldemokratákból (SPÖ) és a kereszténydemokratákból (ÖVP) álló nagykoalíció, az október 15-ére előrehozott választások előtt már az utolsó kormányülést is megtartották. Formálisan már nincs tovább, de a második világháború óta hosszú évtizedekig együttműködött pártok még mindig elszántan harcolnak egymás ellen.
„Nincs megállás az utolsó pillanatig” – jelentette ki a 31 éves Sebastian Kurz, a néppárt új vezetője, aki minden közvéleménykutatás szerint megnyeri a választásokat, s beül a kancellári székbe. A kérdés csak az, hogy elegendő szavazatot tud-e összegyűjteni magának, vagy ami valószínűbb, valamelyik másik párttal, vélhetően a szélsőjobboldali szabadságpárttal (FPÖ) kell majd koalíciót alakítania. A Heinz-Christian Strache vezette szélsőségesek, akik tavaly csak kevéssel vesztették el az elnökválasztási küzdelmeket a Zöldek jelöltjével szemben, szép lassan csúsztak vissza az elsőről az elmúlt hónapokban a hol második, hol harmadik helyre. De mert nélkülük szinte lehetetlen lesz Ausztriában kormányozni, a kék színű szimbólumot viselő párt – kis túlzással – hátradőlve várja a küzdelem kimenetelét.
Amikor mégis politikai lövöldözésbe kezd, akkor elsősorban az esélyesebb pártot, a kereszténydemokratákat veszi célba. Nehogy az ÖVP túlnyerje magát, és semmilyen vagy roppant gyenge pozícióba nyomja a szabadságpártot. Így kezdett alig pár hete ügyes adagolásban titkos iratokat szivárogtatni az FPÖ elnöke, majd nyomában a bulvárlapok, állítva, hogy a külügyminiszteri tisztséget betöltő Kurz nem váratlanul állt pártja élére kancellárjelöltként idén májusban, amikor elődje, a 2014 óta pártvezető és alkancellár Reinhold Mitterlehner, elunva az ellene szervezett intrikákat ,minden tisztségéről lemondott. Akkor úgy tűnt, hogy az ifjú politikus, két napos gondolkodási idő után, kvázi önmagát feláldozva a közösségért, fogadta el a párttagok felkérését a megrendült ÖVP átvételére. Az először töprengő Kurz, miután döntött, gyors volt és eltökélt, teljes pártreformot jelentett be, a pártvezér hatalmának, sohasem volt megerősítését, személycseréket, sőt pillanatokon belül a nagykoalíció felmondását és idő előtti választások kiírását.
A titkos iratok szerint azonban nem spontán puccs, hanem 2016 nyara óta gondosan előkészített hatalomátvétel történt Ausztriában. Kurz stábja, elsősorban a külügyminisztérium munkatársai, 100 oldalnyi anyagot készítettek az elmúlt hónapokban, benne a hatalomátvétel részletes menetrendjével, új pártprogrammal, kormányprogrammal, személycserékkel. A lépéseket Kurz nyerő pozícióját egyértelműsítő közvélemény kutatások előzték meg, az ÖVP két vezető intrikusának – a frakcióvezető Reinhold Lopatkának és a belügyminiszter Wolfgang Sobotkának pedig azt a feladatot osztották, hogy a koalíciós pártok közötti hangulatot rontsák, Mitterlehnernek pedig elvegyék a kedvét a munkától. Magyarán, az eddig egyedül biztosnak tűnő elem, hogy tudniillik mikor lesz elege Mitterlehnernek, a gondosan felépített terv egyetlen bizonytalansága volt.
Sebastian Kurz, a titkos papírok szerint, az elmúlt esztendőben folyamatosan lódított, amikor eltökélten állította, hogy beéri a külügyminiszterséggel és nagyra tartja elődje tevékenységét. De a vád súlyához képest elég ügyesen mászott ki a csávából, arra terelve a szót, hogy akik neki segítettek a programkidolgozásban, azok szabadidejükben cselekedtek, s nem a hivatali idejüket herdálták.
Messze nem volt ennyire talpra esett a jelenlegi kancellár, az SPÖ-t vezető Christian Kern, akiről a múlt héten szivárogtattak ki - vagy 20 oldalon – kellemetlenségeket. Egészen pontosan egy idén februárból származó elemzésről van szó, amelyet részben az Izraelben augusztusban letartóztatott, eladdig Kern választási tanácsadójaként dolgozó Tal Silberstein illetve az ő kérdéseire választ kereső osztrák szakértők dolgoztak ki. Ez utóbbiak a Kern előtt „kettővel” volt kancellár, a lobbistává átalakult, Silbersteinnel szuper viszonyt ápoló Alfred Gusenbauer irodájában dolgoznak.
A kézről kézre járt, majd teljes terjedelmében az Österreich című napilapnál landolt és közzétett anyag szerint az SPÖ választási kampánya erőtlen, gyengék, alkalmatlanok a párt vezetői, különösképpen a pártelnök. Az elemzés szerint a kancellári-pártelnöki székbe 2016 májusában került Kern tapasztalatlan, nincs karizmája, mindazonáltal nem bízik egyáltalán a munkatársaiban. Elképzeléseit sűrűn váltogatja, nagyon hiú, a politikai témákban puha és bizonytalan, a bírálatokat viszont egyáltalán nem viseli el. Frusztrált és könnyen pánikba esik.
A szociáldemokrata kormánytagok lecseréléséről is konkrét javaslatokat tett elemzés ráadásul az SPÖ saját fészkéből származik, hozzáértők a kemény szövegben időnként a volt kancellár, Gusenbauer stílusát is felismerik. Az Österreich című újság szerkesztői a dehonesztáló anyag mellé tették a Kurz emberei által kikutatott, lejáratásra szánt információkat. Például, hogy Kern csuklóján egy 28 ezer eurós óra ketyeg vagy hogy a baloldali vezér a kislányát katolikus privátiskolába járatja. Christian Kern annyira felbőszült a „status quo elemzése” címet viselő szöveg közzé tételén, hogy lemondta a televíziós csatornát is működtető Österreichnél az esti fellépést. A drága percekben mért kampányfinisben!