Az apa a gyerek ellen készült fegyver - erre a megállapításra Hakan Günday Még című regényének elbeszélője jut, aki történetét onnan kezdi, hogy apja kilenc éves korában bevonta az embercsempészetbe. A török író regényének főszereplője és elbeszélője is Gazâ, aki visszatekintve próbál összerakni az életéből egy olyan történetet, ami elmesélhető és amivel meg lehet békélni. A főként Törökországban átélt életanyag azonban olyan traumatikus, hogy nemcsak a cinikus és ironikus elbeszélő, de az olvasó is küszködik a feldolgozásával. A regény egy felkavaró személyes történeten keresztül ad kritikát azokról az országokról, ahonnan, amelyeken keresztül és ahová menekülnek a Gazâ által húsdaraboknak tekintett emberek.
A fiú apja embercsempész, brutális, a fiával szemben érzéketlen ember. A gyerek segít neki a Keletről érkezett, kiszolgáltatott, de a nyugati világról álmodó menekülteket menet közben elszállásolni, majd a határhoz vinni. Gazâ kísérleti egerekként tekint rájuk az afgán Cuma kivételével. Ő mesél otthonáról és hajtogat a fiúnak egy papírbékát, ami a törékeny emberiesség jelképévé válik a szövegben. Gazä maga is állatokként bánik a menekültekkel és nőket erőszakol.
A regény érzékelteti, hogyan válik egy átlagos gyerek hidegvérűvé és kegyetlenné. Szenvedéspornónak tarthatnánk, ami ilyen hosszban viszont elveszti sokkoló hatását. Az elolvasásra mindenképpen érdemes regény azt sugallja, hogy bizonyos tapasztalatokat nem lehet olyan élettörténetté formálni, ahonnan tovább lehet lépni. A továbblépés is csak tragédiába fordulhat, mert a múlt rossz, a jövő pedig még rosszabb.
Infó:
Hakan Günday: Még
Joshua Könyvek
