Az egyre aggasztóbb kapacitáshiány gátat szab annak, hogy a gazdasági világválság óta érezhető pangás után végre valódi lendületet kapjon a lakásépítés Magyarországon. Pedig a legfrissebb KSH-adatok biztatóak, az első félévben - az előző esztendő azonos időszakához képest - 46 százalékkal több, összesen 5004 darab új lakást adtak át a kivitelezők, és s emellett 40 százalékkal (közel 20 ezerre) növekedett a lakásépítési engedélyek száma is. Mindez a nagyobb lélekszámú településekre, nagyvárosokra igaz, a vidék e tekintetben továbbra is recesszióban van.
Németh Dávid az adatokat úgy értékelte, hogy bár a növekedés mértéke jelentős, de ebben szerepe van a viszonylag alacsony bázisnak, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pénteken közzétett, friss adatok még mindig elmaradnak a válság előtt megszokott szintektől. A K&H Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra is, hogy 2015 óta egyre tágul a lakáspiaci olló, azaz az átadott lakások és a kiadott lakásépítési engedélyek száma közötti különbség növekszik. Ez azt jelenti, hogy bár sokan kérnek és kapnak engedélyt lakásépítésre, ám egyáltalán nem biztos, hogy ezek meg is épülnek egy-másfél év alatt. Csak késéssel lehetnek az engedélyekből valódi lakások, mivel az építőipar nem feltétlenül tudja kiszolgálni rövid távon a piaci igényeket.
Hasonló tapasztalatai vannak Árendás Gergelynek, a kopaszi-gáti, BudaPart beruházásért is felelős Propety Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatójának, aki elmondta, hogy bár dinamikusan nő az épített lakások száma - jelenleg mintegy 8 ezer lakást építenek Budapesten-, 4 ezer ingatlannál még nem kezdődtek el a munkálatok. Sőt, egyes beruházók azt fontolják, hogy a megváltozott feltételek mellett egyáltalán megéri-e elindítani a tervezett fejlesztést, mindemellett híján vannak megbízható kivitelezőnek és alvállalkozónak. Ezért a vásárlóknak is azt javasolja, nézzenek utána ki a projekt tulajdonosa, mennyire erős piaci szereplő a kivitelező, elindul-e az építkezés? Azt is érdemes vizsgálni Árendás szerint, hogy mire használják a vevők befizetéseit: egyes beruházók ugyanis ezt felhasználják az építkezések során, ami kockázatot jelent a vevő és a beruházó számára egyaránt. Sokkal nagyobb biztonságot adna szerinte, ha a fejlesztés az önerő mellett kereskedelmi bankok projekthitele és felügyelete mellett valósulna meg. A szakember azt is fontosnak tartja, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek megfelelő műszaki színvonalat, alacsony rezsit és környezettudatosságot. Árendás Gergely arra számít, hogy a következő negyedévekben az árak tovább emelkedhetnek, mert a lakóingatlanok keresleti-kínálati aránya eltolódott az előbbi javára, másrészt a kapacitás- és munkaerőhiányt még az építőanyagok folyamatos drágulása is kíséri.
Az újépítésű társasházak esetében a befektetők igyekeznek a piaci igényeknek leginkább megfelelő 40-70 négyzetméteres lakásokat kialakítani. A statisztikák szerint az elmúlt öt évben az új lakások mérete átlagosan 15 négyzetméterrel csökkent, aminek sokszor a kiszolgáló helyiségek látják kárát. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a hazai lakásállományban stagnál az egyszobás, és folyamatosan növekszik a 2-3 illetve többszobás ingatlanok aránya. Az újépítésű lakások kétharmada is többlakásos társasházban épül. A növekvő keresletet és a költséghatékonyságot szem előtt tartva az ingatlanberuházók az adott alapterületen általában a lehető legtöbb lakást alakítják ki. Ezért egyre többször fordul elő, hogy eltűnik a régebbi lakásokban teljesen megszokott spájz, gardrób vagy tároló. A vásárlói igény azonban nem szűnt meg. Az építtetők tárolóhelyiségeket igyekeznek pinceszinten kialakítani, áruk négyzetméterenként a 200-400 ezer forintot is elérheti. Hüvelykujj-szabály szerint a lakás négyzetméterárának felével érdemes számolni. A három vagy több szobás, magasabb minőségű lakások esetében íratlan szabály, hogy az építészeknek tervezniük kell spájzot, mosókonyhát.
A jelenlegi 5 százalékos újlakás-áfa újbóli 27 százalékra emelkedése 2020-tól a lakásprojektek befagyasztását hozná maga után. Az áfaemelésből következő árrobbanást biztosan nem bírja el a fizetőképes kereslet, a beruházások csökkenő jövedelmezősége pedig ismét visszavetné a lakásépítéseket. A további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése - írta közleményében a legfrissebb lakásépítési adatok megjelenése kapcsán a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. A szervezet egyébként többször tett javaslatot arra, hogy az új lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) legalább 10 éven át tartó fenntartásáról szülessen kormányzati szándéknyilatkozat.
Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára tegnapi tájékoztatóján is csupán az eddigi 50 ezer csok igénylőről és 136 milliárd forintos támogatásukról beszélt, a rendszerrel kapcsolatos kormányzati szándék továbbra sem ismert.
