„Az amerikai elnöki poszt nem rólunk szól, hanem az emberekről, akiket szolgálunk” – Bill Clinton mondta ezt a minap egy közös fórumon utódával, George W. Bush-sal. A két volt elnök – mindketten nyolc-nyolc évet húztak le Washingtonban – egyetlen szót sem ejtett Trumpról, de kijelentéseikből kiderült, miként vélekedhetnek a Fehér Ház jelenlegi lakójáról, aki fél év alatt sokszor bizonyította, hogy számára az elnökség főként saját magáról szól. Clinton és Bush tartotta magát az íratlan szabályhoz, hogy volt elnökök nyilvánosan nem bírálják, a színfalak mögött pedig segítik egymást. Ám a 45. elnök erre is fittyet hányt, elképesztő, alaptalan vádakat vágott az elmúlt hónapokban elődje, Barack Obama fejéhez. Például azt, hogy lehallgattatta telefonjait a tavalyi kampány idején a Trump-toronyban – pedig Obama támogatást ajánlott neki első találkozásukkor, amikor úgy ítélte, felkészületlen utódának nagyon is elkél a tanácsadás.
Fotó: AFP/Jim Watson
Trump már megválasztott elnök volt, amikor kiderült számára, hogy záros határidőn belül legalább 4 ezer magas szintű állást kellene betöltenie, csakhogy nem igazán volt kivel. A Trump-csapat egyfajta „családi vállalkozás” volt, hisz az ingatlanmilliárdos a Republikánus Párt színeiben, de hosszú ideig a Grand Old Party-val (GOP) szembemenve kampányolt, s lett elnök. Pénzember barátaival tömte tele kormányát, ám fontos állások betöltésével fél év után is adós. Prominens politikusok kétszer is meggondolják, vállaljanak-e posztot a kaotikusan működő, Trump kénye-kedve szerint irányított adminisztrációban.
A kongresszus mindkét házában többségben levő republikánusok zöme azonban kitart Trump mellett. Számukra a legfontosabb, hogy a GOP színeit képviselő elnök ül a Fehér Házban, aki aláírja a törvényeket, amelyeket demokrata elődje nem lett volna hajlandó. Igaz, a legfontosabbat, Obama egészségügyi reformjának visszavonását és új rendszerrel helyettesítését a republikánusok eddig képtelenek voltak keresztülvinni. A képviselőház már megszavazta ugyan a maga tervezetét, de a szenátus új változatot írt, a végszavazást pedig halasztgatják, mert még mindig nincs elegendő voksuk a 100 tagú testületben.
„Ezt Mitchnek kell elintéznie” – hárította el a felelősséget a napokban Trump, noha Mitch McConnell, a szenátus többségi, republikánus vezetője szinte tehetetlen: egyszerre kellene konzervatív és a liberális irányultságú párttársai elvárásainak megfelelnie, miközben még Trump is „kegyetlennek” minősítette az amerikai szegények Medicaid programjának tervezett, 772 milliárd dolláros lefaragását. A tét igen nagy. A republikánusok rémálma, hogy úgy menjenek neki a jövő novemberi, félidős kongresszusi választásoknak, hogy a demokraták fejükhöz vághassák: az Obamacare visszavonásával 22-23 millió amerikai veszíti el egészségbiztosítását. Ezt nem egy elfogult szakértő, hanem a kongresszus költségvetési irodájának független elemzése állapította meg.
Márpedig a Trumpcare által elérhető lefaragásokból akarják kigazdálkodni a republikánusok a Trump által beígért legfontosabb gazdasági lépést, a hatalmas adócsökkentést. A Tax Policy Center pártoktól független kutatóintézet nemrégiben tette közzé elemzését a 45. elnök adóterveiről. Ez azt mutatja, hogy az adófizetők 71 százalékának tényleg kevesebb adót kellene majd fizetnie, 20 százalék viszont rosszabbul jár. Nem is beszélve az aránytalanságokról: az évi 3,4 millió fölött kereső leggazdagabbak átlagban 940 ezer dollár adót takarítanak meg, a legszegényebb családok pedig 40 dollárt. A szövetségi költségvetésből viszont 10 év alatt 7,8 ezer milliárd dollár esik ki.
Trump első félévének legnagyobb sikere kétségkívül az volt, hogy a legfelsőbb bíróságba kiszemelt jelöltjét megszavazta a kongresszus, Neil Gorsuch kinevezésével így helyreállt a konzervatív többség a kilenc tagú taláros testületben. A demokraták szurkolnak, hogy a legrégebben szolgáló bíró, a 81 éves Anthony Kennedy halogassa még visszavonulását. Ha ugyanis a sokszor a mérleg nyelvének szerepét játszó bíró nyugdíjba megy (állítólag jövőre készül erre), akkor a republikánusok egy újabb, szájuk íze szerinti kinevezéssel végképp bebetonozhatják a konzervatív többséget.
A kiegészült legfelsőbb bíróság máris szolgáltatott egy várva várt győzelemet az elnöknek: némi megszorítással, de engedélyezték, hogy a módosított – hét helyett hat muszlim többségű országra leszűkített – beutazási tilalma érvénybe lépjen. E beutazási tilalom az egyik olyan lépés, amely Trump bázisát nagy elégedettséggel tölti el. Egy július eleji felmérés szerint 10 amerikai közül hat támogatja a tervet, a republikánusoknak pedig 83 százaléka. Trump hívei körében hasonló módon népszerű a falépítés a mexikói határon. E terv még messze áll a megvalósítástól, a kongresszus egyelőre nem szavazta meg a meglévő védvonal továbbépítéséhez szükséges összegeket.
Hat hónap elteltével, a sok baklövés és kisebb-nagyobb botrány nyomán Trump népszerűségi mutatói továbbra is elég szerények, a Gallup intézet adatai szerint 40 százalékos a támogatottsága, s 55 százalékos az elutasítottsága. Egy másik, az NPR/PBS rádiók számára készült felmérés szerint a bejegyzett választók 38 százaléka támogatja, 53 százaléka bírálja az elnököt. A Washington Post/ABC News rekord mélypontot mért, náluk 36 százalék áll Trump mellett, 58 százalék elutasítja. A FiveThirtyEight portál több felmérést átlagoló összesítése hasonló arányt mutat: 38,6 százalék elégedett, 55,7 százalék elégedetlen a 45. elnök eddigi teljesítményével.
Az orosz kapcsolat
Sötét felhőként lebeg a Fehér Ház fölött a vád, hogy a Trump-kampány emberei összejátszottak Moszkvával az amerikai elnökválasztás befolyásolására. Az elnök szerint „boszorkányüldözés” folyik ellene, a demokraták szítják a válságot, mivel nem tudják megemészteni, hogy veszítettek. A republikánusoknak roppant kényelmetlen Trump megmagyarázhatatlan szimpátiája Vlagyimir Putyin orosz elnök felé, szeretnék lezárni az ügyet, hogy programjuk teljesítésére koncentrálhassanak. A demokraták között vannak, akik szerint már az eddig történtek is indokolttá tennék az alkotmányos vádemelési eljárás megindítását Trump ellen. Az elnök befolyásával visszaélve nyomást gyakorolt az FBI-igazgatóra, hogy szüntesse meg a nyomozást nemzetbiztonsági tanácsadója ellen, majd amikor ő erre nem volt hajlandó, menesztette James Comeyt. Ez önmagában az igazságszolgáltatás akadályoztatásával ér fel – sőt nem zárható ki, hogy ami eddig nyilvánosságra került, csak a jéghegy csúcsa.
Ezen alapult az első impeachment-próbálkozás, Brad Sherman kalifornai demokrata képviselő minapi beadványa azonban még a demokraták körében sem kapott támogatást. Ameddig a republikánusoké a többség a Capitoliumon, addig esély sincs az alkotmányos vádemelés beindítására.
A The New York Times leleplezése Trump legidősebb fia, Donald Jr. és egy Kreml-közeli orosz ügyvédnő, Natalia Veszelnyitszkaja tavaly júniusi találkozójáról, s a közzétett e-mail-folyam az eddigi legkonkrétabb bizonyítékot szolgáltathatja arra nézve, hogy orosz részről ténylegesen támogatást ígértek a milliárdosnak Hillary Clintonnal szemben, s Trumpék nagyon is hajlandóak lettek volna együttműködni. Az elnököt aggasztja, hogy a fia is célkeresztbe került. Ifjabb Donald Trumpot várhatóan beidézi a képviselőház és a szenátus illetékes bizottsága, s Robert Mueller különleges ügyész is meghallgatja, ha már meg nem tette. A volt FBI-főnök által felügyelt, hivatalos bűnügyi nyomozás a háttérben egyre kiterjedtebben zajlik.
Trump fia többféle változatot is előadott a találkozóról. A legutolsó fordulat szerint kiderült, hogy nem csupán a befolyásos moszkvai kapcsolatokkal rendelkező ügyvédnő, hanem egy New Yorkban élő orosz lobbista, volt orosz kémelhárító, az amerikaiak feltételezése szerint ma is aktív kém, Rinat Ahmetsin, s egy tolmács is részt vett a megbeszélésen. Hillary Clintont lejárató, magas körökból származó információt ígértek, de Trump fia szerint semmi lényegeset nem mondtak, így a megbeszélés gyorsan végetért. Magának az elnökjelöltnek – legalábbis ezt állítják – nem is tettek róla említést, Trump csak a napokban értesült az egészről.
Kezdetben Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó, Paul Manafort volt kampányfőnök, Carter Page volt külpolitikai tanácsadó, illetve Roger Stone lobbista (szintén a Trump-kampány tanácsadója) kétes orosz kapcsolatai kerültek a vizsgálatok célkeresztjébe. Trump veje, Jared Kushner is több találkozón vett részt az orosz nagykövettel, egy orosz bankárral, s ott volt az ügyvédnővel történt megbeszélésen is. A demokraták sürgetik, hogy vonják meg Kushner biztonsági felhatalmazását, mivel átvilágításakor több orosz vonatkozású találkozóról „elfelejtett” említést tenni.
Christopher Wray, Trump új jelöltje az FBI-igazgató posztjára, múlt héten, szenátusi meghallgatásán meglehetősen egyértelműen vélekedett: ha valaki ajánlatot kap egy külföldi hatalomtól, kötelessége azt jelenteni az FBI-nak. Az elnök fia, veje, s több tanácsadója ezt elmulasztotta, így felelősségre vonhatják őket. Ám hogy mindez elegendő-e az elnök pozíciójának megingatásához, az csak hosszabb idő múlva fog kiderülni, amikor a különleges ügyész nyilvánosságra hozza vizsgálatának eredményeit.
