Az iskolai autonómiának nem az a lényege, ahogy azt a boldog emlékezetű Hoffmann Rózsa megpróbálta beállítani, hogy mindenki megy a feje után és azt tanít, ami épp eszébe jut, hanem hogy a legfontosabb alapelvekről helyben döntenek. Egyszerűen azért, mert ott tudják a legjobban, kik okulnak a kezük alatt és nekik miféle fejlesztésre van leginkább szükségük. Ugyanezen elv alapján vívta ki magának a pedagógustársadalom még a kilencvenes évek elején a jogot, hogy döntő szava legyen az igazgató személyének kiválasztásában. A tény, hogy rendszerint a legrátermettebbek kerültek így erre a posztra, mutatja, hogy a tantestületek a szavazásokkor a közös munka sikerét, az eredményességgel párosuló belső békét tartották a legfontosabb szempontnak.
Amikor az elmúlthétév legelején a kormány kemény kézzel megkezdte a centralizációt a közoktatásban, és megvonta például az igazgató személyéről való tényleges döntés jogát a tanári közösségektől, mindenki sejtette, hogy itt nem pusztán névleges kegyúri hatalmat akar magának biztosítani a hatalom. Így aztán nem is lepett meg senkit, amikor egyre gyakrabban ejtőernyősök meg jóbarátok tűntek fel a kétségbeesetten tiltakozó tantestületek és szülői közösségek feje fölött.
Az elmúlt hetek eseményei már csak a miheztartást szolgálják. A makói gimnáziumi igazgató, akit a kockás inge miatt söpörnek ki az évtizedek óta közmegelégedésre betöltött állásából; a veronai tragédiát átélt Szinyei Gimnáziumnak a közösség talpra állításán dolgozó vezetője, akit e-mailben rúgtak ki, majd a botrány láttán a miniszter kegyesen átnyúlt államtitkára feje fölött; a szegedi "zseniosztályt" kibocsátó direktor, akinek nincs kétsége, hogy mikor eléri a nyugdíjkorhatárt, azonnal lapátra kerül.
De tényleg, miért is csodálkoznánk? Ez a NER lényege: mindent megváltoztatni, mindent szétzilálni, felaprózni az érdek- és értékközösségeket, kontroll alatt tartani és csírájában elfojtani a szabad kezdeményezést, az önálló gondolatot. Ez a hatalom megtartásának módszere. És ez az út vezet az ország teljes széteséséhez is.
