Az első alkalommal kiosztott díjat anno a Borsos János–Lőrinc Lilla művészpár nyerte el, a már akkor is Borsos Lőrinc közös néven szereplő alkotók zászlós műveikért kaptak elismerést. Most is egy triptichont állítottak ki egyebek között, olyan három táblát, amelyek mindegyikén a piros-fehér-zöld szín váltakozik egy fekete zománc csíkkal, mint Borsos a Népszava tudósítójának elmondta, a cenzúrát szimbolizálva. A cenzúra ezúttal az idősebb és a fiatal művésznemzedék közötti távolságot szimbolizálja illetve a művészek szerint azt a merev elválasztást kritizálja, amelyet a rendezők a valóságos és az elvont közé vontak.
Jóllehet hétfő estig el kellett volna juttatniuk friss művüket a bécsi kiállítás helyszínére, technikai okokból erre csak kedd reggel tudtak sort keríteni. Erre a késedelemre hivatkozott a Collegium Hungaricum igazgatónője, Molnár Mária, amikor az utolsó pillanatban – éppen a művészek távollétében, ebédelésük idején – munkatársaival eltávolíttatta a „See No Evil, Hear No Evil, Speak no Evil” címet viselő produkciót. Haragja a zászlóval való „játszadozás”ellen irányult, a késedelemmel a drasztikus beavatkozást indokolta, azt tudniillik, hogy időben nem volt lehetősége a triptichon megtekintésére, ellenőrzésére. Borsos szerint róluk köztudott, hogy kritikai műveikben visszatérő elem a zászló, mostani szerepeltetéséről természetesen előre egyeztettek a kiállítás kurátorával, az eisenstadti alapítványnak művészi tanácsokat adó Vitus Wehvel.
Az incidens nyomán az eredetileg az összes kiállított alkotásuk levételét fontoló művészpárt meghökkentette, hogy „2017-ben még valaki fel tud háborodni a zászló kritikus használatán”. Amúgy zászlós absztrakcióik korábban már szerepeltek a Collegium Hungaricum falain, csak akkor az intézménynek még más volt az igazgatója.
